Szokatlan azték sírt tártak fel Mexikóvárosban
2012. augusztus 8. 15:40 MTI
Szokatlan azték temetkezést tártak fel Mexikóvárosban, a kettős templompiramisban (Templo Mayor): a sírban egy fiatal nő földi maradványai körül 1789 emberi csontból emelt "halmok" sorakoztak. Az 1481-1486 közötti temetkezésre öt méteres mélységben, a "szent fa" maradványai mellett bukkantak Tenochtitlan, az azték főváros legszentebb terének sarkában.
Korábban
A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) szakemberei szerint a maga nemében egyedülálló temetkezésről van szó, hiszen az aztékoknál nem volt szokás a tömeges emberáldozat vagy korábban elhunytak újratemetése, hogy kísérőül "szegődjenek", amikor az elit valamely tagját helyezték végső nyugovóra.
Susan Gillespie, a Floridai Egyetem régésze, aki nem volt részese a kutatásnak, elmondta, hogy maja uralkodók sírjában a feláldozott személyek komplett csontvázait, nem pedig különálló csontjaik halmazát szokták találni. Az aztékok ráadásul ritka kivételtől eltekintve elhamvasztották a nemesség elhunyt tagjait, és a temetkezésekben alig-alig találnak sírmellékletet.
Az INAH közleménye szerint néhány esetben a szegycsonton és a csigolyákon vágásnyomokat fedeztek fel, amelyek akkor keletkeztek, amikor az áldozatok szívét rituálisan kivágták. Mindazonáltal semmi sem utal arra, hogy a helyszínen végeztek volna velük, hogy az elhunytnak társaságul szolgáljanak, ugyanis csontjaik külön-külön vannak.
A kutatók hét felnőtt és három gyermek koponyáját találták az egyik halomban, a hosszú csöves csontokat - például a combcsontokat - egy másikban, míg a bordákat egy harmadikban fedezték fel. A feltárásokat irányító Perla Ruiz antropológus szerint a csontokat régebbi sírokból emelték ki, majd a fiatal nővel együtt temették el újra.
A másik szokatlan lelet a "szent fa", egy tölgyfa törzsének a maradványa, amelyet a temetkezés mellett egy kis kerek emelvényen "ültettek el" a templomkomplexum szélén. A "szent fa" néhány évtizeddel későbbi, mint a temetkezés. Raul Barrera, az INAH régésze szerint a lelet a négy szent fára utalhat, amelyek az aztékok hiedelme szerint az égboltot támasztják alá. Nem kizárt azonban, hogy a fatörzset valamilyen éves szertartás keretében hozták a helyszínre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Madárlakhoz hasonlították az első elektromos árammal működő közlekedési lámpát tegnap
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon tegnap
- A közép-európai összefogás jelentős példáját adta Hunyadi János életműve tegnap
- Nem tiltakoztak a nyugati hatalmak Lengyelország legelső felosztása ellen tegnap
- Az arisztokraták is a köznéppel együtt mulattak a régi Városligetben tegnap
- A magyar király mellett még két másik uralkodó is részt vett a gellérthegyi csillagda felavatásán tegnap
- Felolvasó estekkel és borkóstolókkal várják az érdeklődőket az 52. Tokaji Írótáborban tegnap
- A roma holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést tegnap