Mit keresett egy fiatal magyar tüzértiszt a végnapjait élő Oszmán Birodalom egyik legtávolabbi tartományában? Kieselbach Gyula 1916-ban harcolni ment Palesztinába, de a csaták szünetében volt ideje fényképezni is. Hagyatéka felkerült a Fortepan archívumába, és olyannak mutatja be a Szentföldet, ahol muszlimok, keresztények és zsidók békében éltek együtt egy festőien egzotikus világban, miközben a sivatagban németek, törökök, britek és arabok (meg magyarok és lengyelek) küzdöttek a Közel-Kelet feletti uralomért. 

Kieselbach Gyula a millenniumi Magyarország gyermeke volt. Születése és halála – 1891 és 1972 közé nagyjából befér – a modern európai történelem talán legsűrűbb periódusa, az úgynevezett „rövid XX. század”. Bár tevékeny és érdeklődő ember volt, nem tartozott a korszak nagy formálói közé.

Derék átlagpolgár maradt, akinek élete csak azért nem merül örökre feledésbe, mert unokaöccse, Kieselbach Tamás műgyűjtő és galériás kötelességének tartotta, hogy feldolgozza és közzétegye családjának szokatlanul gazdag és bőséges hagyatékát.

Kieselbach Gyula is lelkes amatőr fényképész volt, de elsősorban nem a családi hétköznapokat örökítette meg, hanem az utazásait. Jól kereső fővárosi fővegyészként megengedhette magának, hogy a két háború között bejárja Európát Máltától Berlinig, Skandináviától Nápolyig. A gyűjteménynek van azonban egy egysége, amely ezeknél az utazási fotóknál is sokkal izgalmasabb: katonakori képek az első világháború idejéből, Palesztinából.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. tél számában olvasható.