Valóban találkozott Nagy Sándor az amazonok királynőjével?

Egy történet diadalútja

A történet hitelességében már az ókori szerzők közül is sokan kételkedtek. Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájában is felsorolja azokat a szerzőket, akik elhitték a történetet, és azokat is, akik nem. A történetíró azért még hozzátette, némi gúnnyal, hogy amikor az előbbiek egyike, Onészikritosz, felolvasta a művének ezt a szakaszát Lüszimakhosznak, Nagy Sándor egyik hadvezérének, az nemes egyszerűséggel megkérdezte, „és én hol voltam akkor?”.

Annak ellenére, hogy Plutarkhosz magának Nagy Sándornak a levelezésére is hivatkozik a kételkedése során, Nagy Sándor története regényes formában mégis igen sokáig fennmaradt, és újabb elemekkel egészült ki. Az eredeti szerzőt Pszeudo-Kalliszthenésznek tekintik a történészek, aki a híres görög történetíró nevét felhasználva írta meg Nagy Sándor életrajzát, vélhetően az i. u. 3. századi Egyiptomban.

A történet azután önálló életre kelt, és számtalan elemmel gazdagodott, amelyeknek csak az egyike volt a Thalesztrisszel történt találkozó. A latin szerzők közül Quintus Curtius Rufus munkáját használták fel később sokan, aki szintén elfogadta a királynő látogatásának a hitelességét. A 12. században Gautier de Châtillon az Alexandreis című művéhez felhasználta a Nagy Sándor-regényt, de a középkor folyamán népszerű történet megjelent később a korabeli örmény, grúz, majd olasz, spanyol, német, magyar és román nyelveken is, és szíriai fordításokon keresztül elterjedt az arab és az oszmán török irodalomban is.

Persze az amazonokról szóló históriákat a középkori szerzők alaposan átalakították. A népük szokásairól szóló egyik középkori toposz szerint az amazonok szkíta harcosok özvegyei voltak, akik férjeik eleste után alakítottak önálló országot, és onnantól kezdve évente egyszer, kultikus szertartás keretében létesítettek szexuális kapcsolatot, egyébként önmegtartóztató életet folytattak.

Benoît de Sainte-Maure, egy 12. századi francia szerző, illetve Rudolf von Ems, a német lovagi irodalom egy jeles szerzője szerint az amazonok két csoportra oszthatóak, az egyik gondoskodik a népük fennmaradásáról, a másik ellenben szűz marad, és fegyverrel védi meg a többieket. Mások nem voltak ennyire elnézőek velük és az amazonok agresszív szexualitására tesznek többször is utalást. A középkori krónikás, Fredegar, a művében szereplő prostituáltakat az amazonok népéhez tartozónak nevezte, és a Nagy Sándor-regények egy része is kihangsúlyozza, hogy Thalesztrisz erőltette rá magát a makedón uralkodóra.

1. A szerelmes hódító
2. Egy történet diadalútja
3. A harcos nők mítosza
4. Valóság a mítoszok mögött

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült