A Mona Lisa meztelen vázlatára bukkanhattak Franciaországban

A szakértők a párizsi Louvre Mona Lisájának vizsgálata után úgy vélik, a vázlatot „legalább részben” Leonardo da Vinci készítette. A szénrajz 1862 óta a Párizstól északra lévő Chantilly palota Condé múzeumában található reneszánsz gyűjtemény része.

„Az arc és a kéz kidolgozottsága valóban figyelemre méltó, nem egy gyenge másolatról beszélünk. Olyan munkáról van szó, amelyen Leonardo élete vége felé a Mona Lisával párhuzamosan dolgozhatott” – mondta el Mathieu Deldicque kurátor az AFP hírügynökségnek. Szinte bizonyos, hogy egy olajfestmény előtanulmánya a rajz – tette hozzá.

Bruno Mottin, a Louvre szakértője megerősítette, hogy a szénvázlat Leonardo életében született. Deldicque több bizonyítékot is felsorolt, melyek Leonardo szerzőségét támasztják alá: a kezek és a test mindkét képen szinte azonos, a portrék majdnem ugyanolyan méretűek, a modell alakja körül található kicsiny lyukak arra utalnak, hogy a rajz alapján kerültek a körvonalak a vászonra.

Mottin azonban rámutatott, hogy a rajz tetején, a fej közelében látható vonalkázást jobbkezes művész készítette „Időbe telik a bizonyítás. A szénrajz rendkívül törékeny, ezért nagyon nehéz vizsgálni”- magyarázta Mottin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült