Római kori rom lehet a kulcs az ókori földrengésekhez
2013. március 22. 08:33
Egy félig romba dőlt törökországi mauzóleum lehet a kulcs az ókori földrengések hatásainak alaposabb megértéséhez. Az ókori földfelszíni mozgások tanulmányozásából ráadásul a térség jövőbeni katasztrófáit is elemezni lehet – állítják a szakértők.
Korábban
A tudósok a Törökország délnyugati részén fekvő 2500 éves ókori romváros, Pinara maradványait tanulmányozták. A település egykoron a perzsák, majd a Római Birodalom fennhatósága alatt álló ókori földrajzi egység, a Homérosz által is említett Lükia része volt. „Pinara rendkívül izgalmas hely, mivel még nem folytattak komolyabb ásatást a területen” – mondta el Klaus-G. Hinzen, a Kölni Egyetem szeizmológusa.
Hinzen és kollégái a pinarai mauzóleumot kezdték elemezni; a szikla oltalma alatt épült, 110 méter magasan elhelyezkedő építmény rendkívüli adottságokkal rendelkezett, és nagyszerű vizuális élményt kínált a térség lakóinak, ugyanis csodás kilátás nyílt onnan a közeli hegyekre, illetve az egykori fórumra és az egyéb reprezentációs épületekre.
A mauzóleum egy része érintetlen volt, azonban itt-ott komoly károk keletkeztek benne: néhány kődarab elmozdult illetve leesett, a homlokzat egy része összedőlt, köztük például néhány oszlop is. A tudósok elsősorban arra keresték a választ, hogy miként dőlhetett össze az építmény: még mielőtt a kutatást megkezdték volna, a legvalószínűbb magyarázatnak a földrengés tűnt, de a szakemberek azt sem zárták ki, hogy egy, a mauzóleum fölé magasodó sziklából lehulló nagyobb darab okozott kárt a jobb sorsra érdemes építményben.
A probléma megoldása érdekében a kutatók kilenc lézerszkennerrel vizsgálták meg a mauzóleumot, majd az így kapott 90 millió adatpont segítségével megalkották az épület háromdimenziós modelljét. A szeizmológusok azonnal kizárták annak lehetőségét, hogy a mauzóleumban keletkező károkat egy lehulló szikla okozta volna; a szimulációs elemzés kimutatta, hogy valószínűleg egy, a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségű földmozgás volt a felelős a bekövetkező pusztulásért.
A kutatók – akik eredményeikről a Bulletin of the Seismological Society of America című tudományos folyóirat áprilisi számában fognak részletesen beszámolni – reményeik szerint a mostani elemzés több tanulsággal is szolgálhat az ókori földrengések hatásainak tanulmányozásakor, illetve fontos információkkal láthatja el a délnyugat-törökországi régió földfelszínének mozgását kutató szakembereket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap