Nem akarnak Pompejit Herculaneumból
2012. november 20. 14:38
Herculaneum az iskolapéldája lehetne annak, hogyan kell megőrizni egy ókori város kulturális örökségét. A Vezúv által elpusztított település területén végzett mintaszerű örökségvédelmi programból Pompeji is profitálhatna.
Korábban
Az ókori Herculaneum Ercolano város területén, Olaszország Campania tartományában található. A legenda úgy tartja, hogy a várost az Ibériai-félszigetről visszatérő Hercules alapította. A legvalószínűbb magyarázatnak azonban az tűnik, hogy a település alapjait az ókori görögök rakták le az i.e. 4. században (Herculaneumot először a filozófus-természettudós Theophrasztosz említi i. e. 314-ben, ekkor még Herakleion néven), majd a szamniszok, később pedig a rómaiak fennhatósága alá került a Vezúv kitörésekor négyezer lakossal bíró település.
A Nápoly és Pompeji között fekvő városnál i. sz. 63-ban földrengés pusztított, 79. augusztus 24-én pedig a kitörő Vezúv hamuja zúdult rá. Az eső a hegyoldalakról érkező iszappal és kaviccsal árasztotta el Herculaneumot, és mintegy 25 méter magas réteg alá temette. Mivel a szelek délkeleti irányba fújták a kilövellt vulkáni anyagokat, azok elsősorban Pompeji városát és környékét temették vastag hamu és lapilli-réteg alá. Herculaneum a Vezúv nyugati oldalán helyezkedett el, így a vulkán kitörésének kezdeti fázisa csak kismértékben érintette a várost, a láva pedig megőrizte a várost az utókornak.
Mivel Herculaneumot egy több méteres lávafolyam borította be, pontos helye évszázadokra feledésbe merült, s csak az 1700-as évek elején fedezték fel újra. A módszeres ásatások 1738-tól kezdődtek meg. Az első alkotások a 18. század elején, a Bourbon Károly király uralkodása idején ásott feltáró alagútból kerültek elő, de az utóbbi évtizedek tudományosan megalapozottabb régészeti kutatásai is jelentős felfedezésekkel gazdagították a gyűjteményt.
Herculaneumban az Európát sújtó, a kulturális területeket aránytalanul nagy forráskivonásba hajszoló gazdasági válság közepette is dicséretes munkát végez a Herculaneum Conservation Project, amely a Los Altos-i (Kalifornia) Packard Humanities Institute, a római British School és a helyi örökségvédők együttműködésének köszönhetően jött létre.
Összehasonlítva Pompejivel, ahol helyi tisztviselők azért küzdenek, hogy a kevés, rosszul felhasznált kormányzati támogatásból a lehető legtöbbet kihozzák az ókori város további pusztulásának elkerülése érdekében, Herculaneum a sikeres örökségvédelmi programok egyik mintapéldája. A helyi szakemberek által „láthatatlan munkának” nevezett vállalkozás során költséghatékony módon védik meg az épületek tetőszerkezeteit, reaktiválják a római kori csatornarendszereket, így a heves esőzések esetén is tudják hova vezetni a másutt komoly problémákat okozó esővizet.
Herculaneum sikere a bőkezű támogatásban rejlik, amit a Packard Humanities Institute biztosít az ókori város területén dolgozó örökségvédők számára, miközben az olasz kormány évente kevesebb mint hárommillió euróval száll be a költségekbe. A várost egy 2002-es római konferencián még a világ legrosszabb helyzetben levő régészeti lelőhelyének nevezték, azóta viszont nagyszerű eredményeket értek el a nem-kormányzati szervek, az olasz és nemzetközi szervezetek bevonásával, lehetővé téve a támogatások ésszerű felhasználását.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 1. A középkori város és a céhes ipar](/ih0Ax/label/.cut-640x400/792.jpg)
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A poroszok modernebb fegyverzete győzedelmeskedett a königgrätzi csatában tegnap
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak tegnap
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton tegnap
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének tegnap
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját tegnap
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája tegnap
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját tegnap
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében tegnap