Nem akarnak Pompejit Herculaneumból

Az ókori Herculaneum Ercolano város területén, Olaszország Campania tartományában található. A legenda úgy tartja, hogy a várost az Ibériai-félszigetről visszatérő Hercules alapította. A legvalószínűbb magyarázatnak azonban az tűnik, hogy a település alapjait az ókori görögök rakták le az i.e. 4. században (Herculaneumot először a filozófus-természettudós Theophrasztosz említi i. e. 314-ben, ekkor még Herakleion néven), majd a szamniszok, később pedig a rómaiak fennhatósága alá került a Vezúv kitörésekor négyezer lakossal bíró település.

A Nápoly és Pompeji között fekvő városnál i. sz. 63-ban földrengés pusztított, 79. augusztus 24-én pedig a kitörő Vezúv hamuja zúdult rá. Az eső a hegyoldalakról érkező iszappal és kaviccsal árasztotta el Herculaneumot, és mintegy 25 méter magas réteg alá temette. Mivel a szelek délkeleti irányba fújták a kilövellt vulkáni anyagokat, azok elsősorban Pompeji városát és környékét temették vastag hamu és lapilli-réteg alá. Herculaneum a Vezúv nyugati oldalán helyezkedett el, így a vulkán kitörésének kezdeti fázisa csak kismértékben érintette a várost, a láva pedig megőrizte a várost az utókornak.

Mivel Herculaneumot egy több méteres lávafolyam borította be, pontos helye évszázadokra feledésbe merült, s csak az 1700-as évek elején fedezték fel újra. A módszeres ásatások 1738-tól kezdődtek meg. Az első alkotások a 18. század elején, a Bourbon Károly király uralkodása idején ásott feltáró alagútból kerültek elő, de az utóbbi évtizedek tudományosan megalapozottabb régészeti kutatásai is jelentős felfedezésekkel gazdagították a gyűjteményt.

Herculaneumban az Európát sújtó, a kulturális területeket aránytalanul nagy forráskivonásba hajszoló gazdasági válság közepette is dicséretes munkát végez a Herculaneum Conservation Project, amely a Los Altos-i (Kalifornia) Packard Humanities Institute, a római British School és a helyi örökségvédők együttműködésének köszönhetően jött létre.

Összehasonlítva Pompejivel, ahol helyi tisztviselők azért küzdenek, hogy a kevés, rosszul felhasznált kormányzati támogatásból a lehető legtöbbet kihozzák az ókori város további pusztulásának elkerülése érdekében, Herculaneum a sikeres örökségvédelmi programok egyik mintapéldája. A helyi szakemberek által „láthatatlan munkának” nevezett vállalkozás során költséghatékony módon védik meg az épületek tetőszerkezeteit, reaktiválják a római kori csatornarendszereket, így a heves esőzések esetén is tudják hova vezetni a másutt komoly problémákat okozó esővizet.

Herculaneum sikere a bőkezű támogatásban rejlik, amit a Packard Humanities Institute biztosít az ókori város területén dolgozó örökségvédők számára, miközben az olasz kormány évente kevesebb mint hárommillió euróval száll be a költségekbe. A várost egy 2002-es római konferencián még a világ legrosszabb helyzetben levő régészeti lelőhelyének nevezték, azóta viszont nagyszerű eredményeket értek el a nem-kormányzati szervek, az olasz és nemzetközi szervezetek bevonásával, lehetővé téve a támogatások ésszerű felhasználását.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése