Virtuálisan rekonstruálták Hadrianus kéjlakát

Római tábor a nagytétényi Kastélymúzeumnál Nyulak támadtak a római erődre Skóciában

Antonius fala Római geopolitika

A sokat utazó Hadrianus császár legszívesebben ezen a 100 hektáron elterülő, mintegy 30 épületből álló fényűző kéjtanyán időzött, amikor éppen Rómában tartózkodott. Egy március elején nyílt kiállításon bemutatják mindazokat a friss leleteket, amelyeket egy több tudományág képviselőiből álló csapat ásott ki az elmúlt két évben a részben még feltáratlan palotaegyüttes területén. Háromdimenziós modelleken, grafikákon és rajzokon mutatják be, hogy nézhettek ki eredeti pompájukban és környezetükben az egyes épületek és termek, amelyek ma már hiányosak és romosak.

 

A kiállítás legizgalmasabb szekciója az a leletegyüttes, amelyet az Antinoeionban, a Hadrianus fiatal férfiszeretőjének a sírját tartalmazó templomkomplexumban tárt fel a régészcsoport. E szentélyt, amelyben virágok és más díszek elhelyezésére szolgáló kis medencék találhatók, csak 2002-ben fedezték fel. A császárnak megszakadt a szíve, amikor görög kedvese, Antinóosz rejtélyes körülmények között a Nílusba fulladt 130-ban. Történészek feljegyzése szerint Hadrianus "úgy zokogott, mint egy asszony". Meghalt kedvesét nyomban istenné nyilvánította és Antinóopolisz néven várost alapított Egyiptomban azon a helyen, ahol a tragédia történt. Szerte a birodalomban felállíttatta a kedvesét mint Ozirisz egyiptomi istent ábrázoló szobrot. Egy ilyen szobrot találtak Tivoliban is, és látható a kiállításon.

 

A kiállításon közszemlére tették a 30 méter hosszú, félkör alakú és a két szélén szögletes építmény szegélyezte Antinóosz-szentélyben talált egyiptomi stílusú tárgyakat is, amelyeket részben Hadrianus hozott magával Egyiptomból, részben a császár készíttetett az akkor divatos egyiptomi stílusban. Egy másik szekcióban a Hadrianus magánlakosztályában talált falidísz látható: egy ló és egy kocsihajtó, amelyet kiváló minőségben rekonstruáltak a római Tor Vergata Egyetem mérnökei. Még Leonardo da Vinci is jelen van, hála azoknak a rajzoknak, amelyeket a nagy reneszánsz mester a XVI. század elején Tivoliban tett látogatása során készített a villáról és a Codex Atlanticusban gyűjtött egybe. Bemutatják a látogatóknak a komplexum görög templomában közelmúltban feltárt régészeti leleteket is.

 

Hadrianust, aki Krisztus után 76 és 138 között élt, az egyik legműveltebb római császárnak tartják, uralkodása a viszonylagos béke és virágzás időszakának számít. A Rómától 35 kilométerre fekvő "villa" (valójában palotakomplexum) az UNESCO által védett világörökség.  A "Rileggere l'antico" című kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg.

 

(Panoráma)