Munkaszolgálatosok a keleti fronton

Az 1939. évi II. (honvédelmi) törvény értelmében minden 14 és 70 év közötti személy honvédelmi munkavégzésre lett kötelezhető, továbbá akik a 21. évüket betöltötték, és alkalmatlanok voltak fegyveres szolgálatra, azoknak kötelező jelleggel „közérdekű” munkaszolgálatot kellett végezniük.

Ezt az eleinte még nem kifejezetten zsidók ellen irányuló intézményt a hadba lépéstől kezdve mégis fokozatosan velük szemben kezdték alkalmazni. Ennek egyik sarkalatos pontja volt, hogy Bartha Károly honvédelmi miniszter 1941. augusztus 19-én elrendelte, hogy a továbbiakban zsidók csak fegyvertelen katonai szolgálatot láthatnak el, majd az újabb honvédelmi törvény (1942: XIV. tc.) értelmében csak „kisegítő szolgálatot” teljesíthetnek.

1942. április 22-én a hadtestparancsnokságok titkos utasítást kaptak: minden tábori századba a létszám 10-15%-áig jómódú zsidókat kellett vezényelni. Ennek hatására rövidesen megkezdődött a 42–60 év közötti zsidó férfiak behívása is. A „túlteljesítő” honvéd kiegészítő parancsnokságok ráadásul válogatás nélkül besorozták a beteg, munkaképtelen embereket is.

Lapáttal a szovjetek ellen

A számokkal ellátott századokba osztott sárga vagy a kikeresztelkedettek esetében fehér karszalagot viselő „lapátos hadsereg” tagjainak a honvédegységek előtt a legveszélyesebb feladatokat kellett ellátniuk: aknaszedést, illetve erődítési munkálatokat.

Csákánnyal, lapáttal, ásóval kellett a Vörös Hadsereg feltartóztatásában részt venniük. A Don menti harcoknál frontvonalbeli tankcsapdák („spanyolbakok”) kihelyezését vagy éppen a legalantasabb munkákat osztotta rájuk az adott század felett diszponáló honvédtiszt – ez utóbbiak között előszeretettel alkalmazták a latrinák takarítását. Ritka esetben egészségügyi szolgálatot is elláttak, különösen ott, ahol orvosok voltak a soraikban.

Szintén a honvédegységek általi megalázásukat szolgálta az, hogy hadműveleti területen nem közlekedhettek járművön, nem használhatták a járdákat sem, továbbá nem fogadhattak postát. Ők voltak a leginkább kiszolgáltatva a keret (honvéd közlegények) és a tábori csendőrség kényének-kedvének, ami rendszeres visszaélésekbe, néha szadizmusba, gyilkosságokba torkollott.

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2024. őszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"