Nyolcvan éve telepítették vissza Magyarországra a bukovinai székelyeket
2021. október 11. 11:52 MTI
A bukovinai székelyek Magyarországra telepítésére emlékeztek az esemény 80. évfordulója alkalmából pénteken Bonyhádon. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a bukovinai székelyek mindvégig hűek maradtak a magyar nemzethez.
Korábban
Potápi Árpád János a város székely emlékparkjában tartott megemlékezésen azt mondta, a bukovinai székelység története során az egyik legtöbbször áttelepített magyar népcsoport, amelyet „a számkivetettségben megtartott az erős hite és ragaszkodása a magyar nyelvhez, kultúrához, identitáshoz”.
A bukovinai székely származású politikus felidézte, hogy a népcsoport 1764-ben jött létre, amikor elődeik a madéfalvi veszedelem elől elmenekültek Csíkből Moldvába, majd Bukovinába, ahol öt falut alapítottak. 1941-ben az akkori kormányzatnak köszönhetően kerültek vissza Magyarországra.
Az államtitkár a Perczel-kúrián folytatódó rendezvényen arról is beszélt, hogy a bukovinai székelyeknek ma erős politikai intézményrendszerük van – székely köröket, országos szövetséget hoztak létre, több székely származású polgármester van hivatalban –, ennek köszönhetően is fejlődik a kultúrájuk.
Az emlékparkban kopjafát avattak Németh Kálmán (1897–1966), a székelyeket 80 éve Bukovinából Bácskába, majd a mai Magyarország területére vezető józseffalvai plébános emlékére, akinek alakját Kóka Rozália székely mesemondó, a Magyar Művészeti Akadémia tagja idézte fel.
Németh Kálmán világosan látta, hogy az 1920-ban Romániához csatolt Bukovinában a székelyeknek nincs jövőjük. 1941-ben a Jugoszláviától nem sokkal korábban visszafoglalt Bácskában telepítettek le 14 ezer bukovinai székelyt és ezer moldvai csángót, akiknek 1944-ben ismét menekülniük kellett a szerb csapatok elől – emlékeztetett.
A megemlékezésen átadták a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének díjait, az eseményre érkeztek résztvevők az Al-Duna mellett fekvő, székelyek lakta településekről, Hertelendyfalváról, Pancsováról is.
A hazatérés évfordulója alkalmából szombaton zarándoklatot tartanak a bonyhádi római katolikus templomtól a kismányoki Nagyboldogasszony templomig, ahol Felföldi László pécsi megyés püspök tart misét.
Vasárnap a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban Hálaadás címmel kulturális műsort rendeznek mások mellett Fábián Éva népdalénekes, Kóka Rozália és a Csurgó zenekar közreműködésével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.