Nyolcvan éve telepítették vissza Magyarországra a bukovinai székelyeket
2021. október 11. 11:52 MTI
A bukovinai székelyek Magyarországra telepítésére emlékeztek az esemény 80. évfordulója alkalmából pénteken Bonyhádon. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a bukovinai székelyek mindvégig hűek maradtak a magyar nemzethez.
Korábban
Potápi Árpád János a város székely emlékparkjában tartott megemlékezésen azt mondta, a bukovinai székelység története során az egyik legtöbbször áttelepített magyar népcsoport, amelyet „a számkivetettségben megtartott az erős hite és ragaszkodása a magyar nyelvhez, kultúrához, identitáshoz”.
A bukovinai székely származású politikus felidézte, hogy a népcsoport 1764-ben jött létre, amikor elődeik a madéfalvi veszedelem elől elmenekültek Csíkből Moldvába, majd Bukovinába, ahol öt falut alapítottak. 1941-ben az akkori kormányzatnak köszönhetően kerültek vissza Magyarországra.
Az államtitkár a Perczel-kúrián folytatódó rendezvényen arról is beszélt, hogy a bukovinai székelyeknek ma erős politikai intézményrendszerük van – székely köröket, országos szövetséget hoztak létre, több székely származású polgármester van hivatalban –, ennek köszönhetően is fejlődik a kultúrájuk.
Az emlékparkban kopjafát avattak Németh Kálmán (1897–1966), a székelyeket 80 éve Bukovinából Bácskába, majd a mai Magyarország területére vezető józseffalvai plébános emlékére, akinek alakját Kóka Rozália székely mesemondó, a Magyar Művészeti Akadémia tagja idézte fel.
Németh Kálmán világosan látta, hogy az 1920-ban Romániához csatolt Bukovinában a székelyeknek nincs jövőjük. 1941-ben a Jugoszláviától nem sokkal korábban visszafoglalt Bácskában telepítettek le 14 ezer bukovinai székelyt és ezer moldvai csángót, akiknek 1944-ben ismét menekülniük kellett a szerb csapatok elől – emlékeztetett.
A megemlékezésen átadták a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének díjait, az eseményre érkeztek résztvevők az Al-Duna mellett fekvő, székelyek lakta településekről, Hertelendyfalváról, Pancsováról is.
A hazatérés évfordulója alkalmából szombaton zarándoklatot tartanak a bonyhádi római katolikus templomtól a kismányoki Nagyboldogasszony templomig, ahol Felföldi László pécsi megyés püspök tart misét.
Vasárnap a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban Hálaadás címmel kulturális műsort rendeznek mások mellett Fábián Éva népdalénekes, Kóka Rozália és a Csurgó zenekar közreműködésével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.