Társadalmakat döntött romba a klímaváltozás

Az emberiség sok klímaváltozásnak lehetett tanúja a történelem folyamán, kezdve a 80 ezer éve lezajlott jégkorszaktól egészen a 19. században tapasztalt nagy szárazságokig, amely során 30-50 millió ember halt éhen világszerte. Voltak olyan társadalmak, kultúrák, civilizációk, amelyek a hirtelen jött környezeti, időjárási kilengések áldozatai lettek: ez történt a sumerokkal vagy a kínai Ming-dinasztiával is – foglalja össze a Proceedings of the National Academy of Sciences január 30-án megjelent számának egyik tanulmánya.

Anthony McMichael, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem epidemiológusa azt mérte fel, hogy a különböző társadalmak hogyan boldogultak az extrém időjárási körülmények közepette. Nagy veszélyt hordozott magában az élelmiszermennyiségben történt változás, vagy ahogyan McMichael mondja: a „szárazság-éhínség-éhezés nexusa”. A mostani, a fosszilis energiahordozók égetése okozta klímaváltozás gyorsasága pedig példa nélküli a történelemben – így a kutató.

13 ezer éve, az első letelepedő földművelők próbálkozásait szintén a rapid időjárás-változás hiúsította meg; az ún. Younger Dryas-lehűlés (fiatalabb driászkori lehűlés) egybeesett a Nílus-deltában és a mai Szíria területén élő telepesközösségek felbomlásával. Az akkori csontokon kiugróan magas az erőszakra utaló jelek aránya, amiből sokat fegyver okozott – írja McMichael. De 760 és 920 között a majákat is háromszor sújtotta aszály, ami véget vetett regionális dominanciájuknak.

Legalább ilyen pusztításokat vittek végbe a rövidebb ideig tartó szárazságok: az aszály ugyan csak néhány évtizedig tartott Kínában a 17. században, de az éhezéssel és belső migrációval járt, s végül hozzájárult a Ming-dinasztia bukásához. Az 1300-as években Európa északi részén ennél is kevesebb ideig, "csupán" hét éven át tomboltak a heves esőzések, s okoztak bibliai özönvizeket, de ugyanez a generáció volt az, amelyik nem sokkal később a fekete halálnak nevezett nagy pestissel nézett farkasszemet.

Az újkori Philadelphia esete viszont azt mutatja, elég egyetlen forró nyár ahhoz, hogy tömegkatasztrófa alakuljon ki: 1793-ban több tízezren haltak meg sárgalázban, a helyzetet pedig súlyosbította, hogy hatalmas menekültáradat indult meg Haitiról észak felé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2020

• Fritz Haber és a harci gázok
• A titokzatos Húsvét-sziget
• Arkhimédész hadigépei
• Margit hercegnő, az örök második
• Emberkísérletek a Harmadik Birodalomban
• Sorscsapás volt-e Dobzse László uralma?
• A Manhattan Projecttől a szuperbombáig
• Marie Curie és a radioaktivitás
• Hét híres áprilisi tréfa