Történészek és a rendszerváltás

Nem igaz, hogy a piac mindent megold. Újra kell gondolni az adófizetők pénzét elosztó állam szerepét - mondta a jelenlegi válság tanulságairól szólva az Akadémia korábbi elnöke. Míg a magyar közélet szereplőit két évtizede a többpártrendszer, a piacgazdaság és az emberi jogok foglalkoztatták, addig a Nyugatot döntően a Szovjetunió világhatalmi pozíciója és a német egység foglalkoztatta, és ennek a szempontnak rendelte alá a közép-európai átalakulás minden más kérdését - mondta a történész.

Se kormányon, se ellenzékben "fogalma sem volt senkinek arról, hogy rendszerváltást csinálunk" - jegyezte meg a Németh-kormány művelődési minisztere. Akkor a kormányt jobban értékelte a péti Nitrogénművek sorsa, mint az NDK-s menekültek kiengedése - tette hozzá. "A dolgok nem maguktól történnek", a kérdés az, hogy ki írta a forgatókönyvet, ki találta ki a következő lépéseket, mert azok jól láthatóan összefüggtek - mondta a történész, aki megjegyezte azt is, nincs adat arra, hogy a Németh-kormányt nyugati tanácsadók instruálták volna. Glatz Ferenc szerint fontos kérdés például, hogy a többpártrendszert felülről az akkori állampárt vezette be, ugyanakkor viszont tizedrangú, hogy valóban Aczél György "találta-e ki" Antall Józsefet, vagy ez csak Csurka István véleménye.

Mark Kramer, a harvardi egyetem tanára előadásában azt emelte ki, hogy a két évtizeddel ezelőtti békés átalakulást a szovjet külpolitika megváltozása tette lehetővé. Az amerikai szakember úgy fogalmazott: "Csodálom a kelet-európai ellenállókat, de erőfeszítésüket nem koronázta volna siker a szovjet politika változása nélkül". Szerinte még nem kapott kellő elismerést az Egyesült Államok kelet-európai változásokban tanúsított passzivitása, "a semmittevés művészete", ami számos esetben megelőzte, hogy ostobaságot kövessen el az amerikai adminisztráció.

Borhi László történész előadásában arra mutatott rá, hogy Gorbacsov célja a szovjet birodalom megőrzése volt, reformjainak a szocializmus felsőbbrendűségét kellett volna bebizonyítani a világ számára, és a szovjet pártfőtitkár szándékai ellenére következett be Európa újraegyesítése és a Varsói Szerződés felbomlása.

A Nyugat ugyanakkor óvott attól, hogy a közép-európai reformok túl messzire menjenek, a legfontosabbnak Európa stabilitását tekintette és úgy vélte, hogy a közép-európai szovjet hegemónia kiszámítható világa még mindig jobb, mint az ennek helyébe lépő káosz. Az Egyesült Államok Kelet-Európa politikájában az '56-os őszi magyar forradalom hozott döntő változást, mert míg előtte a szatellitállamok szuverenitását szorgalmazta Amerika, addig 1956 után már elfogadta, hogy ebben a térségben a Szovjetunió ellenőrzése inkább szolgálja a kontinens stabilitását - fejtette ki a szakember.

Borhi László szerint két évtizede a Nyugat éppen az irányban gyakorolt nyomást, hogy Kelet-Európa ne lépje át a jaltai kereteket, ne rúgja fel a második világháború végén kialakult nagyhatalmi érdekszférákat. Európa mesterséges megosztottságának megszüntetése Közép-Európának köszönhető és arra akár büszkék is lehetünk - emelte ki.

Egedy Gergely Nagy-Britanniával foglalkozó előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egész Nyugatot készületlenül érte a Szovjetunió felbomlása. Margaret Thatcher akkori angol miniszterelnök határozott véleménye a közép-európai átalakulásokkal kapcsolatban az volt, hogy "a szabadság offenzíváját össze kell kapcsolni az európai stabilitás megőrzésével" és nem szabad provokálni a Szovjetuniót, lassítani kell a közép-európai átalakulást.

Stefano Bottoni történész a romániai fordulatról szólva kifejtette, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azokat az összeesküvés-elméleteket, melyek szerint az országba beszivárgó külföldi terroristák és ügynökök robbantották ki a zavargásokat 1989 decemberében azért, hogy Ceausescut megbuktassák. Ugyanakkor a történtekre meggyőző magyarázat még nem született. Ami Romániában két évtizede történt, nem forradalom volt, hanem inkább összeomlás történt.

Juhász József történész Jugoszláviáról szóló előadásában arról beszélt, hogy Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök a koszovói válságra és a gazdasági nehézségekre az erős, szerb dominanciájú államhatalom kialakításával kívánt válaszolni és célja a "szerb földek összeggyűjtése" lett. A titói föderatív egyensúly felborult anélkül, hogy másik működő rendszer lépett volna a helyébe és ez a helyzet utat nyitott a nacionalizmusnak és a kormányzati káosznak - mondta a szakember.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült