Galilei fedezhette fel a Neptunuszt

David Jamieson, az egyetem fizikai intézetének professzora mindezt a polihisztor 400 éves jegyzeteit tanulmányozva fedezte fel. Az Ausztrál Fizikai című szakfolyóirat júliusi számában megjelentetett tanulmány szerint ha ez igaz, akkor az antikvitás után Galilei lehetett az első, aki sikerrel azonosított egy égitestet a Naprendszerben.

Az asztronómus 1612-13-ban a Jupiter holdjait tanulmányozta, és ezzel kapcsolatos feljegyzései között található az a bejegyzés, amely egy olyan, közeli csillagról szól, amely nem szerepel a kor asztronómiai katalógusaiban. Az 1613. január 6-i bejegyzésben egy titokzatos fekete foltról olvashatunk, amelyről aztán január 28-án derült ki, hogy valójában egy bolygó lehet.

Jamieson szerint azonban a január 6-i bejegyzés is csak 28-án születhetett, amikor Galilei fejében is összeállt, hogy egy és ugyanazon égitestet, azaz egy új bolygót látott. Ez utóbbit igazolják a férfi feljegyzéseinek tintáját vizsgáló előzetes tesztek is – a részletes vizsgálatokra azonban októberig várni kell majd. Mivel pedig a csillagász felfedezéseit anagrammákban örökítette meg - talán az ezzel kapcsolatos szöveget is sikerült az idei vizsgálatoknak megtalálniuk majd.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”