Ismeretlen József Attila-kéziratok kerültek elő
2005. december 5. 12:00
Első ízben kerül a nagyközönség elé az a több mint hetven, ritka értéket képviselő József Attila-kézirat, amelyet Bozóki András kulturális miniszter szombaton ajándékozott a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak.
Korábban
A múzeum szerint rendkívüli esemény, hogy József Attila viszonylag rövid idő alatt keletkezett életművéből - amelyről azt lehetne hinni, hogy valamennyi írott és nyomtatott forrása ismert - ilyen nagy mennyiségű újabb tétel került elő. Az intézmény meggyőződése: nem csak a muzeológusok és kutatók számára ünnep, hogy lehetőség adódott a kéziratok megvételére és közgyűjteménybe juttatására.
Az 1941 és 1986 között lappangott kéziratokat Bozóki András miniszter és Székely Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgatója adta át jelképesen Csorba Csillának, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) negyven, a Szerencsejáték Rt. kilencmillió forintot fordított arra, hogy a kéziratokat megvásárolja egy magángyűjtőtől.
Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeumban található a legnagyobb, József Attilához kötődő kézirat-, dokumentum, továbbá könyv- és fotóegyüttes, egyebek mellett a költő 500 versének, 10 önvallomásának és 340 levelének kéziratát, valamint 80 fényképét őrzik. A prózai írások száma viszont eddig elenyésző volt, az új kéziratok ezért különös értékűek; a tanároknak, diákoknak és olvasóknak is árnyaltabb képet közvetíthetnek a poétáról. Az 1954-ben alakult múzeumnak a József Attila-hagyaték gondozójaként egy ideig Szántó Judit, a költő élettársa is munkatársa volt.
Koncz Erika, az NKÖM helyettes államtitkára elmondta: a kéziratokat eladó műgyűjtő kifejezett kérése volt, hogy a nevét ne hozzák nyilvánosságra. A tárca csaknem tíz éven át alkudozott a vásárlás ügyében. Az egyedi dokumentumok értékét a szakértők 60-70 millió forintra becsülték, a névtelenségbe burkolózó gyűjtő az egy összegben történő fizetés fejében tett engedményt. Annyit lehet tudni, hogy a kéziratok Budapestről származnak, a magángyűjtő nem a költő hozzátartozója, személyesen nem is ismerte.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap