Újabb francia folyóirat méltatja József Attila kötetét
2005. november 21. 11:30
A XX. század egyik legnagyobb költőjeként mutatja be a szerinte szómágus József Attilát a Marianne című francia politikai folyóirat legfrissebb száma a költő Aimez-moi (Szeressetek engem) címmel franciául kiadott összes versének megjelenése alkalmából.
Korábban
A L'Express című folyóirat múlt heti ajánlásához hasonlóan a Marianne elemzője is hangsúlyozza: a korabeli elismerések ellenére ma már a franciáknak szinte semmit nem mond József Attila neve. `Pedig egy olyan nemzet legjelesebb képviselője, amelynek nagysága gyengeségében rejlik: óriási költőket adott a világnak, akiknek nehezen lefordítható munkásságában testesül meg (maga a magyar nemzet)` - írja Natacha Polony.
A párizsi Phébus kiadónál Jean-Pierre Sicre és Kassai György szerkesztésében franciául megjelent közel négyszáz vers költőjéről a cikkíró kiemeli: József Attila kommunista volt, de az elkötelezett versek csak egy kis részét jelentik munkásságának. Mindenekelőtt szeretetéhségtől áthatott gyerekkorából származtatható költészetében az emberi nyomorral szembeni lázadás és az örök árvaság keserűségének keveredése - véli az elemzés.
Natacha Polony hozzáteszi: az `igazság költőjének` szavai elsősorban azon nők ellen szóltak erőszakosan, akik nem tudták őt szeretni, és akik rajta ejtett sebei az őrültségig fejlődő melankóliáját táplálták. `József Attila érezte, hogy legyőzi az őrület és a halál, amely egyre jobban vonzotta`. Polony a magyar költő szerinte kiválóan fordított `ritmusos sorait` Bartók Béla Magyar képek című művéhez és Villon balladáihoz hasonlítja: `Magyar melódia, amit végre Franciaország is hallhat` - olvasható a Marianne hasábjain.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Két év ostrom után Bécsújhely mégis kénytelen volt megnyitni kapuit Mátyás király előtt
- Máig rejtély, hogy hova temették el Kazimierz Pułaskit, az az amerikai lovasság egyik atyját
- Kétségbeesett puccskísérlet sem tudott változtatni a japán császár álláspontján a II. világháborús kapitulációt illetően
- Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
- Indokolatlanul bélyegezte árulónak a közvélemény Görgei Artúrt
- Zrínyi Miklós és Arany János is ódákat zengett Hunyadi János vitézségéről
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.