Új síremlék József Attila nyughelyén
2005. május 12. 11:45
Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászok Sztélé című terve alapján készül az új síremlék József Attila nyughelyén.
Korábban
József Attila és családja sírja |
A nyilvános képzőművészeti ötletpályázat kiírása szerint művészi kialakítású, a síremléket és az emlékhelyet egységes kompozícióként kezelő műalkotást kellett tervezni, amely a poéta szellemiségét, költészetének gondolatiságát fejezi ki a mai kor művészi eszközeivel. Mint a minisztérium közölte, a nyertes terv maximálisan figyelembe veszi a kiírás követelményrendszerét: ezt az eredeti sír helyének, feliratának megtartásával, megjelenésében egyszerűen, szerényen, hivalkodástól mentesen, de kifejezően, tartalmasan teszi.
Az új síremléket az 1937-ben elhunyt költő halálának évfordulóján, december 3-án avatják fel. Az új síremlék létrehozását az év elején kezdeményezték József Attila születésének centenáriuma alkalmából; a pályázatot rendkívüli szakmai érdeklődés kísérte: 169 pályaművet mutattak be. A pályázat lebonyolítására és az emlékhely megvalósítására összesen húszmillió forintot fordítanak; ebből tizenötmillió a minisztérium, ötmillió a Fővárosi Önkormányzat támogatása.
Az 1937. december 5-én, két nappal halála után Balatonszárszón eltemetett költő földi maradványait 1942-ben hozták Pestre, a Kerepesi temetőbe. 1955-ben oda temették az 1919-ben elhunyt Mamát, József Áronnét is. 1959-ben, amikor létrehozták a Munkásmozgalmi Panteont, József Attila hamvai is ott kaptak helyet, de a család 1994-ben visszavitette a költő földi maradványait a családi sírba. A műkő-keretes, egyszerű táblával jelzett helyen ma József Attilán kívül a Mama, valamint az 1950-ben elhunyt József Jolán, a tavaly eltávozott József Etelka és Etus unokája, Makai Péter nyugszik.
(MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap