A maják a mocsarakat is megművelték
2010. november 9. 11:32
A maják által meghonosított mezőgazdasági eljárások kifinomultsága a piramisok építésével vetekedett - állítják kutatók.
Korábban
A szakemberek vizsgálatai bebizonyították, hogy a vizenyős területeken termesztett mezőgazdasági termények termesztése extrém időjárási körülményekkel párosultak. „A munkaigényes mezőgazdasági eljárások más, a majáknál látott intellektuális eredményekhez hasonlíthatók” – mondta el Timothy Beach, a Georgetown Egyetem kutatója, miután az Amerikai Földrajzi Társaság denveri találkozóján bemutatta kutatásainak eredményét.
A Yucatán-félszigettől Közép-Amerikáig terjedő civilizáció az i.e. 1. évezredben alakult ki, majd i.e. 400-tól i.sz. 900-ig élte fénykorát. A történészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy a gyakori szárazságok és a tengervízszint állandó ingadozása miatt a maja uralkodóknak a rendkívül nehéz körülmények ellenére hogyan sikerült élelemmel ellátniuk alattvalóikat.
A kutatók a hetvenes években kezdtek behatóbban foglalkozni az öntözőrendszerek megmaradt részeivel, s különösen két kérdés foglalkoztatta őket, a vizenyős területek művelésének elterjedtsége és azok relevanciája. A hatvan helyen, mintegy három méter mélyen történt ásatások során Beack és felesége emelkedő vízszint nyomaira bukkantak, a fosszíliák analízise után pedig bebizonyosodott, hogy a maják többek között avokádót, különböző füveket, illetve kukoricát termesztettek, s csatornákat építettek a vizenyős területek között. A csatornák kiásásával olyan magasított földrétegek alakultak ki, amelyek távol tartották a mocsaras területektől a termények gyökereit, ugyanakkor az öntözőrendszerek továbbra is elérték azokat.
Habár a Yucatán-félsziget 40 százaléka mocsaras vidéknek számít, az elmélet, miszerint a maják megművelték volna a vizenyős területeket, éles vita tárgyát képezi a kutatók körében. Sokan kétségbe vonják a mocsaras részeknek a maják civilizációjában betöltött szerepe fontosságát, mondván, ezek a területek rendkívül messze helyezkedtek el az olyan híres városoktól, mint Tikal és Chichen Itza, bár Beach szerint ezek is sűrűn lakott részeknek számítottak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap