Nem pontos a maják naptára
2010. október 21. 12:22
Pontatlan lehet a maja naptár által megjövendölt 2012. decemberi "ítéletnap" - állítja a kaliforniai UC Santa Barbara professzora.
Korábban
A maja civilizáció 250-900 között állt fenn a mai Dél-Mexikó, Belize, Honduras, Guatemala és El Salvador területén. A régészeknek sikerült a titokzatos kultúrájú nép naptárjait megfejteniük, amelyek közül a legtöbb fejtörést az ún. Hosszú Számítás okozta – és okozza mind a napig, nem különben pedig az összeesküvés-gyártók legfőbb inspirációs forrását jelenti. A Hosszú Számítást a maják a múltbeli események dokumentálására, illetve a jövő fürkészésére használták, a többi kalendárium ugyanis túl rövid volt ahhoz, hogy az ötvenkét éves ciklusokon túl bármit is feljegyezzenek benne.
Az ötvenkét éven túli események megörökítésére találták ki a maják a Hosszú Számítást, amely számszerűen megjósolható, nem archaikus időmérésen alapuló naptár volt. A numerikus értékekből a tudósok arra következtettek, hogy a naptárnak 5126 év múlva lesz vége, s mivel a maják a kalendárium kezdő időpontjának – a Gergely-naptárnak megfelelően – i.e. 3114-t jelölték meg, ezért az 2012-ig fog tartani, az északi félteke téli napfordulója miatt a pontos dátum pedig december 21. Azt azonban a maják soha sem állították, hogy 5126 év múlva az idő érne véget, csupán az időszámítás új ciklusa kezdődik el.
A letűnt civilizáció jelenségeinek megértéséhez a maja-kutatók olyan, a Gergely-és a Hosszú Számításban is előforduló eseményeket kellett találniuk, amelyek „korrelálnak” egymással. Az így megállapított GMT-állandót kérdőjelezi meg legújabb könyvében Gerardo Aldana, aki szerint az ősi csillagászati eseményeket tévesen azonosították be. A maják kiváló asztronómusok voltak, pontosan dokumentálták a Hold változását, a napfogyatkozásokat és a Vénusz mozgását, így nagy bizonyossággal tudták megjósolni a csillagászati jelenségeket.
Aldana szerint azonban a maja források alapján interpretált csillagászati bizonyítékok nem eléggé pontosak: Balaj Chan K’awiil uralkodó egy csata időpontját Chak Ek' megjelenése miatt választotta, John Normark, a stockholmi egyetem kutatója szerint azonban Chak Ek' nem a Vénusz volt, hanem egy meteor. Ha ezek szerint egy eseményt nem a kiszámítható, ciklikus megjelenésű Vénusszal feleltetnek meg, hanem az olyan random jelenségekkel, mint amilyen a meteorit is, akkor az pontatlanságot szülhet, így lesz hatvan nap eltérés a maják naptárából kiolvasott 2012. december 21-i időponthoz képest – állítja Aldana.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt tegnap
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat tegnap
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas tegnap
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet tegnap
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tegnap
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk tegnap
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója 2024.09.15.
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi 2024.09.15.