Falfestményekkel elemezték a maják harci stratégiáját

Eduardo Tejeda Montroy, a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH) régésze górcső alá vette a faliképeket három helyszínen a Yucatán-félszigeten, köztük Chichén Itzá maja-tolték romvárosban, valamint egy további helyszínen Campeche szövetségi államban.

Az ábrázolások alapján a kutató azonosította, hogy milyen fegyvereket használtak a maják a 600 és 1000 közötti időszakban. Mint kiderült, a fegyverzet "szabvány" volt, mind a négy vizsgált városban egyaránt "hadrendbe állították" a harci szekercéket, amelyekkel halálos ütést lehetett mérni az ellenségre. A maják fegyverzetéhez tartozott a meghajlított bot, amelyet furkósbotként alkalmaztak, de rendelkeztek dárdavetőkkel, is amelyekkel akár 100 méteres távolságra is el lehetett juttatni a hajítófegyvert.

Az egyéni védőfelszerelés csupán sóoldatban keményített textil "mellvértekből", valamint fapajzsokból állt. A hadsereget néhány parancsnok irányította, köztük az uralkodó, aki hatalma jelképeként hatalmas toll fejdíszt, orr- és fülékszert, valamint melldíszt viselt. Chchen Itzában, a Jaguárok templomában látható falfestmény szerint viszont az uralkodó három nagy fehér tollal ékesített koronát viselt.

A faliképek tanúsága szerint a maják kommunikációs rendszere harsonákra, dobokra és trombitákra épült, s az ábrázolásokból az is kiviláglik, hogy miként festették a harcosok arcukat, törzsüket, hogy megkülönböztessék magukat az ellenségtől. A maja harcosok ütközetkor két alakzatba tömörültek - sorba, vagy oszlopba rendeződtek. A régész szerint azonban nem valószínű, hogy szemtől szembe megütköztek volna az ellenséggel, ahogy a rómaiak tették, inkább az oldalszárnyak felől próbáltak támadni, és "sarokba" szorítani az ellenséget, megfosztva azt a viszonttámadás lehetőségétől.

Nem sikerült viszont kideríteni azt, hogy a maják csupán vészhelyzet esetén hívták fegyverbe a harcosokat, vagy esetleg reguláris hadsereggel rendelkeztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?