Tízezer éve telepedtek le Párizs első lakói
2008. június 30. 09:12
Párizs története csaknem háromezer évvel régebbre nyúlik vissza az időben, mint korábban hitték: a terület csaknem tízezer évvel ezelőtt, i.e. 7600 körül, a mezolitikumban is lakott volt.
Korábban
A francia főváros délnyugati részén, egy nagyberuházást megelőző ásatás során a Szajnához közel futballpálya méretű terület feltárását végezték a régészek, ahol kovakőből készült nyílhegyek ezreire, valamint állati csontok maradványaira bukkantak.
A korábbi legrégebbi, Párizs területén ismert települést i.e. 4500-re datálták a szakemberek. A halászok és vadászok falva egykor a mai Gare de Lyon vasútállomás közelében volt.
A tízezer éves helyszínt a Szajna áradásai során lerakódott üledék konzerválta. A mezolitikumban, azaz a két kőkorszak közötti átmeneti periódusban Nyugat-Európa területéről eltűntek a korábbi nagyvadak, köztük a mamut is. Az emberek kisebb csoportokban éltek, s változatlanul inkább vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, mintsem földműveléssel. E közösségek leginkább az erdőkben laktak, s lándzsa helyett inkább íjjal és nyílvesszőkkel vadásztak.
A francia régészek szerint a most felfedezett helyszínt évszázadokon át használta a mezolitikum embere, de nagy a valószínűsége, hogy évente csupán néhány hetet töltöttek itt, amikor a folyóparton kavicsok válogatásával foglalkoztak, hogy feltöltsék kovakőkészleteiket. Az ásatás során más eszközökre, így egy csaknem tökéletesen gömbölyű kőgolyóra, valamint hosszú kőkésekre bukkantak - utóbbiakat állatbőrök kikészítésére, vagy nyílvesszők kifaragására használhatták.
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint a helyszín többször benépesült, s elnéptelenedett egészen a vaskorig, i.e. 800 és 500 között. Julius Caesar i.e. 53-as beszámolója szerint e területet a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta. Nem sokkal később a Szajna bal partján a rómaiak megalapították Lutecia városát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot
- Fogolytársaival memorizáltatta legjobban sikerült verseit Recsken Faludy György
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin tegnap
- First Ladyk politikai szerepben tegnap
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást tegnap
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint tegnap
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz tegnap
- A rabszolgaság megszüntetése miatt lázadtak fel az amerikaiak ellen Haitin tegnap
- Miután visszanyerte függetlenségét, rögtön háborúba sodródott Lengyelország 2024.11.11.
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa 2024.11.11.