Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla

2024. október 13. 09:05 Múlt-kor

Az ávósok autója Siófok közelében lemaradt, Varga Béla sofőrje ekkor gondolt egyet és lehajtott egy mellékútra, ahonnan figyelemmel kísérhették, ahogyan a prédájukat vesztett állambiztonságiak nagy iramban Budapest felé hajtanak. Vargáéknak ekkor már eszük ágában sem volt a főváros felé hajtani, inkább Sopron és az osztrák határ felé vették az irányt. Az 1995. október 13-án elhunyt katolikus papnak, kisgazda politikusnak élete során több hasonló helyzettel kellett megbirkóznia, ám nemcsak a kommunisták miatt.

Varga Béla hazatérése után interjút ad, Antall József társaságában, 1990-ben. (Kép forrása: Fortepan / Szigetváry Zsolt)

Korábban

Az 1903 februárjában a Győr-Moson-Sopron megyei Börcsön született Varga Béla életének egyik meghatározó személye édesanyja volt, akinél az erős katolikus hit egybeforrott az uralkodó iránti tisztelettel. Nem csoda, hogy a paraszti családból származó Varga a papi pályát választotta. A 18 éves fiatalember 1921 októberében az uralkodó iránti hűségből is jelesre vizsgázott, amikor csatlakozott IV. Károly király második visszatérési kísérletéhez asszisztáló fegyveres alakulatokhoz, amelyeket Horthy Miklós csapatai a budaörsi csatában megállítottak. Varga a fogolytáborból megszökött, majd Veszprémben a Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. Közéleti pályája Balatonbogláron kezdődött, ahol 1929-től plébánosként tevékenykedett.

Az ifjú pap Gaál Gaszton földbirtokos felkérésére, akivel a balatonboglári új templom felépítése kapcsán került barátságba, belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba. A fiatal pap a parasztság felemelésével egy keresztény szellemű új Magyarország felépítésén fáradozott. Az 1937-ben a Független Kisgazdapárt alelnökévé előlépett Varga a radikális földreformért és a titkos választójog bevezetéséért harcolt.

Varga Béla balatonboglári plébános az 1930-as években

A lengyelmentő

1939 őszétől aztán felgyorsultak az események nemcsak Európában, hanem Magyarországon és Varga Béla életében is. Teleki Pál kormányfő ugyanis felkérte, hogy vegye kézbe a Magyarországra menekülő lengyelek patronálását, és adjon meg nekik minden segítséget. Varga elvállalta a megbízatást, titkos missziókban is részt vett, így például sikerült kijuttatnia az országból a lengyel emigráns kormány megbízottját, Tadeusz Chiuk-Celtet, akit korábban ejtőernyővel Lengyelországban dobtak le. Varga és a lengyel honi ellenállásról, illetve a varsói gettóról értékes információkat megszerző Chiuk-Celt Zágrábon keresztül jutott el a semleges Svájcba, ahol fotókkal bizonygatták a nácik által irányított népirtás szárba szökkenését.

Varga Teleki felkérésére otthonában, Balatonbogláron egy lengyel ifjúsági tábort is alapított. Az ifjúsági tábor azonban csak a magyar szélsőjobb és a németek megvezetésére szolgált, mert Balatonbogláron valójában a Magyarországra menekült lengyel fiatalok alap- és középfokú oktatása zajlott, ahol folyamatosan 250-300 kiskorú lengyel menekült tanulhatott. A táborban lengyel tanárok lengyel tankönyvekből taníthatták a diákokat, ami egészen egyedülállónak bizonyult a német befolyási övezet kellős közepén.

A katolikus pap lengyelmentő tevékenységével kivívta a nyilasok és a németek ellenszenvét, így Magyarország német megszállása után bujkálni kényszerült. Ennek ellenére 1944 novemberében a lebukást is vállalva Budapestre ment, hogy Raoul Wallenberget svéd diplomatának segítséget nyújtva részt vegyen a budapesti zsidók megmentésében.

A Vörös Hadsereg megérkeztével újabb bonyodalmak támadtak. A lengyel kapcsolatai révén a katyńyi mészárlásról jól informált, a lengyel földalatti mozgalmat kisegítő Varga Bélát Wallenberggel együtt a szovjetek lefogták, és egy gyors lefolyású pert követően halálra ítélték. A börtöncellából egy, az oroszoknak dolgozó magyar-orosz tolmács szöktette meg 1945 februárjában. A kommunista érzelmű szöktetőben, akire gyermekkorában nagy hatást gyakorolt falujának plébánosa, feltámadt ugyanis a lelkiismeret, és Varga megszöktetésével adózott szeretett papja emlékének.

A demokrácia vékony jegén

Az oroszok karmaiból megszabadulva és a háború végi, tiszavirág életű magyar demokrácia nyújtotta lehetőségeket kihasználva Varga Béla a Független Kisgazdapárt politikusaként folytatta életpályáját. Pártja 1945 novemberében fölényesen megnyerte az országgyűlési választásokat. 1946 februárjában az FKgP centrumához tartozó Varga Bélát az országgyűlés elnökévé választották. Varga az egyre fojtogatóbb légkörben tárgyalásos úton, a szovjetekkel és a kommunistákkal egyezkedve próbálta megvédeni, fenntartani a parlamentarizmust. A Moszkva támogatását élvező magyar kommunistákkal szemben azonban a demokratikus úton hatalomra jutott kisgazdáknak semmi esélyük sem volt.

1947 februárjában a kommunista irányítású Államrendőrség Államvédelmi Osztálya, az ÁVO letartóztatta a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát, akit szovjetellenes fegyveres csoportok megszervezésével vádoltak. Kovácsból erőszakkal a kisgazdapárti miniszterelnökre, Nagy Ferencre és Varga Bélára nézve terhelő vallomást csikartak ki, miszerint Nagynak és Vargának köszönhetően államellenes összeesküvők épültek be a Kisgazdapártba. Nagy svájci pihenőjéről nem tért vissza az országba Varga viszont nem akart disszidálni.

1947 júniusában már tényleg forró lett a talaj, ezért Bánáss László veszprémi püspök utasította Vargát, hogy hagyja el Magyarországot. A kommunisták irányította állambiztonságiak azonban nem akarták elengedni az országgyűlés elnökét, aki 1947. június 2-án kisgazdapárti képviselőtársaival kocsival indult fel Budapestre, de oda nem érkezett meg, mert Siófoknál sikerült lerázni az őket követő ávósokat.

Vargának Siófokról Ausztriába, majd onnan Svájcba vezetett az útja, ahol a svájci hatóságok közbenjárásával a kommunista ügynökök elől Wagner álnéven a Hauterive-i ciszterci kolostorban helyezték el. Innen Habsburg Ottó kérésére az Egyesült Államokba emigrált, ahol a magyar parlament törvényesen megválasztott és hivataláról le ne mondott elnökeként megkezdte a magyar emigráció újjászervezését.

1947 végén megalapította a Magyar Nemzeti Bizottmányt és 1951 februárjában az elnöklete alatt ült össze Philadelphiában 10, vasfüggöny mögötti ország közel 200 képviselője demokráciát és függetlenséget követelve a Moszkva uralma alatt sínylődő államok népeinek. A philadelphiai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotása mellett Varga tevékenyen részt vállalt Szabad Európa Rádió elindításában is.

Az idős Varga Béla

Varga Béla soha nem mondott le magyar állampolgárságáról és nemzetgyűlési elnöki tisztéről, a száműzetés négy évtizede alatt mindvégig emberi, erkölcsi példa maradt. A magyar emigráció egyik legtekintélyesebb alakját fogadta Truman, Eisenhower, Kennedy és Nixon amerikai elnök is. A második világháború alatt tanúsított helytállásáért 1960-ban a Francia Köztársaság elnöke, de Gaulle tábornok a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjével tüntette ki és a lengyel kormánytól is a legmagasabb kitüntetést kapta. Az első szabadon választott magyar Országgyűlés alakuló ülésén, 1990-ben ő mondhatta a megnyitó beszédet. 1992-ben végleg hazatért Magyarországra. Budapesten hunyt el 1995. október 13-án.