Kétszáz évig tartott a brit neolitikus forradalom

Az Antiquity magazin legújabb számában Alex Brown kutató arról számolt be, hogy a neolitikus gabonamaradványok sokkal elterjedtebbek a Brit-szigeteken, mint azt a korábbi kutatások alapján gondolták volna. A legtöbb elszenesedett maradványon végzett radiokarbon vizsgálat pedig azt állapította meg, hogy azok nagyjából hasonló korúak lehetnek.

A magvak elemzése során kiderült, hogy a mezőgazdaság i.e 3950-3630 között jelenhetett meg a Brit-szigeteken, A kutatók szerint a villámgyorsan népszerűvé váló növénytermesztési eljárás előbb a Közel-Keletről érkezett Európába i.e. 4000 körül, és egy rövid átmeneti időszak után, i.e. 3800-3000 között vált egyeduralkodóvá. A folyamat részletei és okai azonban a mai napig megmagyarázatlanok.

Mezopotámiai cserépdarab

A neolitikus forradalom kifejezést elsőként az ausztrál Gordon Childe régész használta a neolitikum időszakában a vándorló, vadászó-gyűjtögető életformáról a letepült, földművelő életformára való áttérés magyarázatául. A változás kulcstényezője volt, hogy a globális hőmérséklet megemelkedett, ezért hatékonyabban lehetett növényeket termeszteni és birkákat tenyészteni.

Az esemény valahol Délnyugat-Ázsiában kezdődött i.e. 7000-8000 körül és az emberiség történetének egyik legfontosabb változásának tekinthető. A letelepedett életmód ugyanis megkönnyítette a személyes tulajdon elkerítésének és némi birtok hozzácsatolásának lehetőségét. Ezáltal lehetővé vált a készletek felhalomozása, kiépült a megbízható élelemellátás és növekedésnek indult a népesség.

Az elméletet Childe az oroszországi forradalom hatása alatt dolgozta ki: szerinte a Közel-Keleten lezajlott egy "neolitikus forradalom", amely teret nyitott a mezőgazdaság kialakulása előtt, majd később lezajlott az első városok és nagyvárosok megjelenéséhez vezető "városi forradalom" is. Az új módszerek ezután villámgyorsan, szinte robbanásszerűen terjedtek el.

A datálás során az is kiderült, hogy a szigetek legkorábbi megalitikus sírjait, így a Cotswold és Severn körülieket is az első telepesek építhették. A leletek átfogó vizsgálata arra is fényt derített, hogy a kerámiatárgyak és a fazekasság is ekkor terjedhetett el.

Brown és kutatótársai szerint a folyamat egyes elemei azonban zavaróan hatnak a korábbi elméletekkel szemben: a hosszú átmeneti idővel szemben i.e. 4000-3800 között alig 200 évre volt szükség, hogy a mezolitikum embere átvegye és széles körben használja az új élelemszerzési metódusokat. Az elmúlt évek pollenvizsgálatai ennek ellenére egy kicsit lehűtötték a kedélyeket: a szenzációs elméletre egyelőre árnyékot vet az a tény, hogy az azonosított magvak tekintélyes része vadnövényektől származik.