Vérrel megfizetett hódítás – Cortés és az azték birodalom bukása
2015. november 23. 08:35
Korábban
Azték katasztrófa
Cortés 13 kétárbocos vitorlást megépítését rendelte el annak érdekében, hogy a tóról támadhassák meg a fővárost, kiküszöbölve ezzel a hidak szerepét, amelyek számos problémát okoztak a szomorú éjszaka szökése során. 1521 márciusára indulásra készen álltak a tlaxcalan kézművesek által készített hajók. Május 26-án kezdődött meg Tenochtitlán közel három hónapig tartó ostroma. A hódítók és szövetségeseik első lépésként lerombolták a vízvezetékeket, így a város lakóit elvágták az ivás és a zöldségek öntözésének lehetőségétől is. Néhány hét elteltével az új uralkodó, Cuauhtémoc úgy ítélte meg, hogy az egyetlen megoldás helyzetükre, ha a tavon harcolnak tovább a spanyolok ellen. A kevesebb, mint 300 spanyol harcos döbbenten figyelte, ahogy a mintegy 20.000 azték kenujába szállt. Az ostromlók előtt újra megjelentek a szomorú éjszaka rémképei. Ráadásul éppen június 30-a volt, a mészárlás első évfordulója.
A csatában a spanyolok és szövetségeseik egyértelmű fölénye ellenére az aztékok ismét számos foglyot ejtettek, akiknek azonnal kitépték a szívét. Cortés elrendelte, hogy emberei gyújtogassanak, miközben néhány azték foglyot Cuauhtémochoz küldött, azzal az üzenettel, hogy ha leteszik a fegyvert, nem kell megtorlástól tartaniuk. Az azték vezér azonban nem fogadta el az ajánlatot és leszögezte, hogy azonnal megölet mindenkit, aki a spanyolok szószólójaként ismét békét ajánl neki. Augusztus elején erre a sorsa jutott többek között Cuauhtémoc nagybátyja is, akinek – bár könnyeivel küzdött – szintén nem kegyelmezett meg az uralkodó.
Cortés és serege 1521. augusztus 13-án 13 hajóval megkezdte a város végső ostromát. Az ostromlottak a reménytelen helyzetben csak nagyon gyér ellenállást tanúsítottak, Cuauhtémoc pedig úgy döntött, hogy kíséretével kenukon megszökik. Egy élénk őrszem azonban észrevette, és gyorsan értesítette kapitányát a szökési kísérletről. Az aztékok utolsó királyát Cortés elé vitték. Az uralkodónak az volt az egyetlen kívánsága, hogy a spanyol hódító tőrdöfésétől halhasson meg. Mivel Cortés – méltányolva Cuauhtémoc ostrom alatt tanúsított bátorságát – megtagadta a kérést, az azték uralkodó nekifutott, és megpróbálta elragadni kését, de nem sikerült neki. Az aztékok zokogásban törtek ki. Tudták, az aranykor véget ért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap