Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
2020. augusztus 16. 08:23 Murányi Gábor
Korábban
„Ide költözöl te is?”
A nőszervezeti titkár és az akkor a meglehetően kis létszámú budapesti kommunisták ifjúsági vezetője közötti munkakapcsolatba hamarosan érzelmi motívumok vegyültek. A korábbi sejtések és (az Asszony a viharbanhoz hasonlatos) sejtetések, valamint Kádár halála után Döme Piroska sem titkolódzott tovább.
Hozzájárult ahhoz, hogy a Kádár halála előtt rögzített és az „utódoknak címzett” interjúval a nyilvánosság is megismerkedhessen. Vallomása, miszerint egykoron bizony „szerelem szövődött” közöttük, 1990 tavaszán, a Képes 7 című hetilapban jelent meg.
A részleteket illetően akkor Döme diszkrét és visszafogott volt, sokórás, leginkább az éjszakába nyúló Andrássy úti sétákat idézte fel, no meg Kádár viccbe rejtett félénk kérdését: „Nem fog a férjed elverni az ágydeszkával, ha hajnalban mész haza?”
Az elmondottak alapján életszerűvé lett az, hogy az első csókváltás is valahogy úgy történt, ahogy azt az említett játékfilmben Avar István–Piros Ildikó szerelmespárja eljátszotta. És nem volt légből kapott az sem, hogy Kádár egykoron elvtársi jóváhagyást is várt.
„Egyik találkozónkon ünnepélyesen bejelentette, hogy a párt vezetősége engedélyezte az összetartozásunkat” – elevenítette fel az emlékezetes pillanatot Döme Piroska a forrásértékű, ám meglehetősen hatásvadász felcímű (Kádár János menyasszonya volt) interjúban. Az írónő ugyanis sosem állította, hogy ő bármikor is Kádár arája lett volna.
Évtizedek távolából is megértő szomorúsággal számolt be arról, hogy amikor elfogadható albérletet talált, „János” segített ugyan a hurcolkodásban, a villanyszerelésben, ám a reménykedő kérdésére – „Ide költözöl te is?” – hárítással felelt, mondván „annak még nem jött el az ideje”. Egyre ritkultak a napi találkozások is: „Valószínűleg azért építette le a legális tevékenységét, mert az illegális KMP valamelyik vezető testületében kellett részt vennie. Természetesen kérdezősködni nem lehetett – ez volt az illegalitás egyik fő szabálya.”
A háború vége előtt már csak egyszer találkoztak, 1942-ben – mesélte az interjúban Döme – akkor, amikor Kádár szinte parancsba adta, hogy a nő azonnal vonuljon illegalitásba, mert nyomukban van a politikai rendőrség. Az akkor szerzett hamis papírokkal az asszony két éven át sikerrel bujkált, 1944. október végén tartóztatták csak le, és kínvallatásakor leginkább Kádárról faggatták, nem hitték el neki, hogy akkor már két éve elváltak útjaik, azóta nem is látta a „felső kapcsolatát”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.