Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
2021. augusztus 5. 17:28 Múlt-kor
Egymás útját keresztező gyalogosok, autók és ló vontatta szekerek rendszer nélküli, dudaszóval és kiabálással fűszerezett áramlása: a 20. század eleji nyugat tipikus utcai élete. A motorizáció térhódításával egyre veszélyesebb lett a gyalogos közlekedés, az automobilok által okozott halálos balesetek száma a 20. század első évtizedében megnégyszereződött az Egyesült Államokban. A „Nagy kaszásnak” hívott „emberfaló” autók rendszabályozására vezették be 107 éve, 1914. augusztus 5-én az első elektromos jelzőlámpákat.
Korábban
A közlekedési rend őrei az első elektromos jelzőlámpa működésbe helyezésétől remélték az elszabadult forgalmi káosz kezelhető mederbe terelését. A jeles eseményre az Ohio állambeli Cleveland városában került sor 1914. augusztus 5-én.
Az elektromos jelzőlámpa bemutatása előtt 1903-ban már több intézkedés is történt az USA-ban, mint például az egyirányú utcák és gyalogosátkelők kialakítása, amellyel megpróbáltak rendszert teremteni a közlekedési felfordulásban. Az autósokkal meg kellett ismertetni a kereszteződésekben, kanyarokban történő balra nagy ívben kanyarodás gyakorlatát is.
A közlekedési lámpák tekintetében az első nem elektronikus forgalomszabályzó eszközt Londonban, a parlament épületének közelében helyezték működésbe még 1868-ban. A készülék három szemaforra emlékeztető jelzőkarral és két, zöld és piros színű gázlámpával volt felszerelve.
Sajnálatos módon a londoniak nem sokáig örülhettek ennek a szerkezetnek, mivel az egy hónap szolgálat után csődöt mondott és felrobbant – megsebesítve kezelőjét.
A következő jelentős evolúciós lépésre 1912-ben került sor, amikor Lester Wire bemutatta saját tervezésű, elektromos árammal működő közlekedési lámpáját, amelynek négy oldalában kerek, vörös és zöld színre festett lámpákat helyezett el.
A korabeli krónikások szerint a három méter magas póznára erősített szerkezet leginkább egy madárlakra hasonlított. Az elektromos „madárodút” az Utah állambeli Salt Lake City egyik forgalmas kereszteződésében állították fel.
A szerkezetet egy, az út széléhez telepített fülkében ülő rendőr irányította. Wire azonban nem szabadalmaztatta találmányát, ehelyett inkább belépett a hadseregbe. A dicsőség így az American Traffic Signal Companyé lett, amelynek készülékét 1914-ben Clevelandben állították működésbe.
A „nyertes” közlekedési lámpát, amely ekkor még szintén csak két színnel (zöld és piros) irányította a forgalmat, James B. Hoge tervezte és szabadalmaztatta. Hoge szerkezetének szolgálatba állításával visszavonhatatlanul elkezdődött a forgalomirányítás korszaka.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti
- Lumbini buddhista szobrai
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Felgyújtották az Eureka Hotelt a lázadó bányászok tegnap
- 10 kivégzés, ami nagyon félresikerült tegnap
- Csupán néhány dollárral a zsebében érkezett meg az Egyesült Államokba Galamb József tegnap
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon tegnap
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON! tegnap
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti tegnap
- Több ezer ember vesztét okozta a londoni szmogfelhő tegnap
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága tegnap
