Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
2019. december 19. 10:47 Múlt-kor
Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, egyben a szigetország miniszterelnöke nemzetközi körútja egyik állomásaként 1972. május 30-án érkezett Budapestre. Néhány napos tartózkodása során a szokásos protokolláris programokon vett részt – többek között vadászni ment Kádár Jánossal, valamint Balatonaligán töltött hosszabb időt. A magas szintű látogatás színfalai, a köszöntő feliratokkal feldíszített épületek, a magyarul és spanyolul skandáló kirendelt tömegek mögött azonban feszültségek húzódtak.
Korábban
Fidel Castro és az 1959-ig gerillaháborút folytató kubai kommunisták 1960-ig ugyanis elítélték a magyarországi forradalom vérbe fojtását, „szovjet becstelenségről és pusztításról” írtak ahelyett, hogy ellenforradalomként hivatkoztak volna az eseményekre.
Mivel az „ellenforradalom” leverése és a közbeszédben való éles elítélése adta Kádár rendszerének alapvető legitimációját, érthető módon a magyar pártfőtitkár nem viszonyult túlzottan szívélyesen az álláspontját csak későbbiekben revideáló Castróhoz (aki az 1968-as prágai tavasz leverését már támogatta).
Gazdasági szempontból a nyugati féltekén elszigetelt Kuba teljességgel rá volt szorulva a szocialista országok támogatására, így érdemben nem is volt igazán miről tárgyalnia a feleknek. Végül azonban megegyeztek a kubai cukorimport növelésében és abban, hogy Magyarország 20 millió dolláros hitelt nyújt Kubának (ebből végül a telefonhálózatot fejlesztették). Kádár mindazonáltal – több más szocialista ország vezetőjével egyetemben – továbbra sem nézte jó szemmel Kuba „különutasságát”.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre tegnap
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai tegnap
- A jégvihar, ami megbénította az országot tegnap
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone 2025.01.17.
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét 2025.01.17.
- Hangszert is készített és feltalálta bifokális lencsét az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin 2025.01.17.
