Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
2019. december 19. 10:47 Múlt-kor
Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, egyben a szigetország miniszterelnöke nemzetközi körútja egyik állomásaként 1972. május 30-án érkezett Budapestre. Néhány napos tartózkodása során a szokásos protokolláris programokon vett részt – többek között vadászni ment Kádár Jánossal, valamint Balatonaligán töltött hosszabb időt. A magas szintű látogatás színfalai, a köszöntő feliratokkal feldíszített épületek, a magyarul és spanyolul skandáló kirendelt tömegek mögött azonban feszültségek húzódtak.
Korábban
Fidel Castro és az 1959-ig gerillaháborút folytató kubai kommunisták 1960-ig ugyanis elítélték a magyarországi forradalom vérbe fojtását, „szovjet becstelenségről és pusztításról” írtak ahelyett, hogy ellenforradalomként hivatkoztak volna az eseményekre.
Mivel az „ellenforradalom” leverése és a közbeszédben való éles elítélése adta Kádár rendszerének alapvető legitimációját, érthető módon a magyar pártfőtitkár nem viszonyult túlzottan szívélyesen az álláspontját csak későbbiekben revideáló Castróhoz (aki az 1968-as prágai tavasz leverését már támogatta).
Gazdasági szempontból a nyugati féltekén elszigetelt Kuba teljességgel rá volt szorulva a szocialista országok támogatására, így érdemben nem is volt igazán miről tárgyalnia a feleknek. Végül azonban megegyeztek a kubai cukorimport növelésében és abban, hogy Magyarország 20 millió dolláros hitelt nyújt Kubának (ebből végül a telefonhálózatot fejlesztették). Kádár mindazonáltal – több más szocialista ország vezetőjével egyetemben – továbbra sem nézte jó szemmel Kuba „különutasságát”.
További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján tegnap
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg tegnap
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László 2024.09.26.