Svájc leghíresebb lovagjának kézjegyét találták meg Jeruzsálemben
2022. október 21. 12:36 MTI
A Svájcban nemzeti hősként tisztelt középkori lovag, Adrian von Bubenberg kőbe vésett kézjegyére bukkantak Jeruzsálemben – jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű újság hírportálja csütörtökön.
![Adrian von Bubenberg](/ih0Ax/article/main/.630x1260/61544.jpg?lavid=422608)
Adrian von Bubenberg az idősebb Diebold Schilling által jegyzett Nagy Burgundi Krónika illusztrációján
Korábban
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a jeruzsálemi óváros középkori falain kívülre került Cion-hegyen, Dávid király hagyomány szerinti sírhelyénél bukkantak a középkori „graffitire”: a lovag 1466-os jeruzsálemi zarándoklatakor véste kőbe nevét és családi címerét.
Az IAA programot indított a jeruzsálemi kövekbe vésett ősi zarándokfeliratok feltérképezésére, amelynek során eddig több mint 40, keresztény és muszlim zarándokok emlékét hordozó, több nyelven írt "graffitit" fedeztek fel.
A munkálatokat vezető Michael Chernin és Saj Halevi a lapnak elmondta, hogy a középkornak ebben a szakaszában Izrael földjét a mamelukok ellenőrizték, és a Dávid király sírjának tekintett sírhely melletti épületegyüttes a ferences rend szerzeteseihez tartozott.
Adrian von Bubenberg jellegzetes kézjegye
Az épület nyugati zarándokok kolostoraként és szálláshelyeként szolgált, és a lakók nyomot hagytak a falakon.
A korszerű technológiai módszerek – főként a multispektrumos fényképezés – az emberi szem számára láthatatlan hullámhosszok használatával olvashatóvá teszik az ősi, elhalványult és kitörlődött feliratokat.
Adrian von Bubenbergre Svájcban nemzeti hősként tekintenek, mert jelentős szerepet játszott Európa-szerte végrehajtott katonai hódításokban, különösen a 15. századi burgundi háborúk fontos morati csatájában.
Az 1424-ben született Bubenberg 1466-ban zarándoklatra utazott Jeruzsálembe, és ezután a Szent Sír Lovagjának nevezték.
1479-ben halt meg, és Bern székesegyházában temették el, miután három ciklusban is a város élén állt.
Von Bubenberg emlékét szobor őrzi Bern központjában, és országszerte számos utcát neveztek el róla.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk (sztálini diktatúra, olasz fasizmus, náci Németország)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/785.jpg)
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur tegnap
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost tegnap
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát tegnap
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt tegnap
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását 2024.07.05.
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós 2024.07.05.
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában 2024.07.05.
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő 2024.07.05.