Nem elég magyarnak lenni: Hollywood megalapítója, Zukor Adolf
2021. október 1. 08:12 Kollarik Tamás, Csányi Dóra
„Nem tudták eldönteni, hogy elmegyógyintézetbe vagy szegényházba kerülök majd” – emlékezett vissza Zukor Adolf, vagy miként Amerikában ismerik, Adolph Zukor négy évtized távlatából egyik első újítására, az egész estés filmre adott üzleti reakciókra. A filmmogult, aki a mozgóképet népszerűvé, sőt jövedelmezővé tette, nevezték már a „filmgyártás Napóleonjának” és „Hollywood megalapítójának” is. Az egy zempléni kis faluban született újító már az első, 1929-es Oscar-díj-átadóról sem tért haza üres kézzel, két évtizeddel később pedig a filmiparban eltöltött szolgálataiért az Akadémia tiszteletbeli Aranyszoborral tüntette ki, amelyen ez áll: az amerikai játékfilm atyja. 1960-ban a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kapott, a 80. és 100. születésnapját pedig az egész filmipar ünnepelte.
Korábban
Zemplén vármegyéből Amerikába
Hollywood leendő megalapítója egy Zemplén vármegyei kis faluban, Ricsén született 1873-ban egy zsidó családba. Édesapja, Jákob szatócsboltot üzemeltetett, és a közeli földeket művelte, édesanyja jómódú rabbi család sarja volt.
A kis Adolf az elemi iskola négy tagozatát a közeli Mátészalkán végezte el, ahonnan évtizedekkel később Tony Curtis szülei is kivándoroltak.Tizenkét évesen anyai nagybátyja abaújszántói vegyeskereskedésébe került inasnak. Őt és bátyját, Artúrt e rokon nevelte fel, a két testvér ugyanis korán elvesztette szüleit.
Az ifjú, rosszul tanuló – egyébként mindössze 165 centiméter magasra nőtt – Zukor zsenge kora ellenére a kalandvágytól vezérelten és a jobb élet reményében 15 évesen hajóra szállt, és Amerikába utazott. Angolul nem tudott, minden vagyona a mellényzsebébe varrt 25 dollárnyi árvasági nyugdíja volt.
Önéletrajzában így írt a megérkezésről: „nem hökkentett meg, hogy a csapból víz folyt, mert fel voltam készülve a csodákra”. Kezdetben heti két dollárért takarított, és kifutófiúként dolgozott.
Mint írta: „Nagyon boldog voltam, hogy sok pénzt kerestem, sok száz olyan fiú között mozogtam, akik hasonló korúak és érdeklődési körűek voltak. Bokszoltunk, baseballoztunk, és magyar dalokat énekeltünk.”
Leleményessége és talpraesettsége révén hamarosan jobb munkához jutott, egy New York-i szőrmekereskedőnél kezdett el dolgozni. Gyorsan beletanult a mesterségbe, önállósította magát, és szűcsműhelyt nyitott Chicagóban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.
