2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ma is rejtély, mi okozta a legendás minószi civilizáció pusztulását Kréta szigetén

2023. november 15. 14:19 Múlt-kor

Esélyegyenlőség

Az avantgárd gazdaságirányítási módszereken, valamint a szeszélyes és újító megoldásokat alkalmazó építkezési technikákon túl a minósziak nagyon modern felfogásúak voltak. Knósszoszban és az egész szigeten a nők ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel bírtak, mint a férfiak, mind a házimunkák, mind az egyéb foglalkozások tekintetében.

A házasságban a feleség átörökíthette nevét és vagyonát gyermekeire, és még a szent barlangokban, hegyekben vagy a paloták termeiben zajló különféle vallási rítusok alkalmával is aktív szerepet tölthettek be. Nő volt továbbá a legnagyobb minószi istenség is: a Nagy Anya (Földanya).

A kígyók és termékenység istennőjét érzéki módon, a tipikus krétai viseletben ábrázolták: felkontyolt hajjal, gyöngysorokkal, hosszú, fodros szoknyával és nyitott mellényben, amely szabadon hagyta a melleket. Kezeiben, harcos tekintettel, két kígyót tartott, amelyeket a fejére helyezve egy, a termékenységet szimbolizáló galamb kísért.

„A krétai rítusokon erősen érződött az állat- és növényvilág befolyása” – állapítja meg Carinci. A szent állatok közül is a minósziak különösen tisztelték a természet teremtő erejének megtestesítőjét, a bikát. Ez az állat volt a főszereplője a knósszoszi palota központi udvarán zajló egyik epizódnak is: egy különös akrobatikus bikaviadalnak, amelyben egy fiatal férfinak kellett szembeszállnia egy megvadult bikával, puszta kézzel megállítania a szarvainál fogva és egy ugrással a hátán teremni.

A palota egy másik minószi szimbólum metszeteit is őrzi: a kétfejű fejszéét (görögül labrüsz, amelyből ered a labirintus szó, azaz a fejszék palotája), amely az isteni hatalmat jelképezte, és gyakran használták az áldozathozatalok alkalmával.

Ezen elemek közül egy sem hiányzik a Minótaurosz mítoszából, amelyet évszázadokkal később a görögök élénk fantáziája szült. A történetben szereplő labirintus, a félig ember, félig bika lakóhelye és börtöne éppen a knósszoszi palota szobáinak és folyosóinak kibogozhatatlan szövevényét juttatja eszünkbe.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A knósszoszi palota északi bejáratának romjai. A palota önmagában egy kisebb város volt.Minószi papkirályt ábrázoló freskó rekonstrukciója az 1930-as évekbőlGeorge Frederic Watts: A minótaurosz (1885)Delfineket ábrázoló freskó az ún. királynéi fürdőből a knósszoszi palotábanThészeusz a Minótaurosz legyőzése után egy Kr. u. 1. századi római festményenThészeusz és a Minótaurosz mítoszának feldolgozása egy középkori festményen

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár