Aznap: 1914. július 28.
2019. július 28. 12:13 Múlt-kor
1914. július 28-án, kedden igen különös helyzetben volt az ország, ami a hírekből is világosan látható. A rendkívüli intézkedések, az álhírektől való félelem és az általános nyugtalanság uralták a sajtót, ennek középpontjában pedig a nap legfontosabb híre állt.
„A magyar szemészek nem mennek Pétervárra”
A Pesti Napló rövidhíre:
„Mint tudjuk, augusztus 10-ikén nyílik meg Péterváron a nemzetközi szemészi kongresszus, melyre a magyar orvosokat is meghívták. Magyarországból számosán szándékoztak részt venni a kongresszuson, most azonban elhatározták, hogy nem fognak elmenni Pétervárra.”
„Az orosz munkásforradalom”
A Pesti Hírlap híre:
„A pétervári munkászavargások méreteiről alig van fogalma a világnak, mert az orosz kormány gondosan ügyel arra, hogy hírek ne kerüljenek ki külföldre. Azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy a borzalmakról magánlevelekből ne tudhasson meg valamit a világ s így mégis sejthető, hogy mi történhet az orosz fővárosban. A sztrájkmozgalom főleg a narvai és moszkvai kapuk között lévő részen zajlott le és ismétlődik meg mindennap, ahol tudniillik a nagyipar gócpontja van és gyárak és munkásházak is találhatók. A mostani sztrájknak politikai okai vannak és nagyon emlékeztet az 1905-iki munkászavargásokra, amikor szintén a gyárak és a külvárosok proletárjai vették hatalmukba a várost.”
„Ezúttal a munkászavargásoknak teljesen forradalmi jellegük van. Véres összeütközések folytak le, a zendülők barrikádokat emeltek, gyújtogattak éa raboltak s a kozákok soha olyan vérengzést nem vittek még végbe, mint most. Se szeri se száma a halálosan megsebesült és megölt rendőröknek. A nagyobb rendőrcsapatokat a munkások revolver- és puskatüzeléssel űzték el a barrikádok alól. Külön, de még kegyetlenebbül működtek a huligánok, a pétervári lakosság söpredéke, amely irgalmatlanul legyilkolt és kirabolt mindenkit, aki a kezei közé került. A munkások a lisztkereskedésekből hoztak ki liszttel tömött zsákokat és a mögé bújva lövöldöztek a kozákokra. Egy-egy ilyen ostrom fél óráig is eltartott és rendesen lovas-kozák rohammal fejeződött be. A sztrájkforradalom nap-nap után kiújul és rendkívül sok gondot okoz az orosz kormánynak, amely általános sztrájk kitörésétől fél.”
„Két gyilkosság”
Az Újság híre:
„Szegedről jelentik: A szegedi tanyákon mára virradóra két gyilkosság történt. Farkas Imre negyven éves földbirtokos felsőtanyai lakásán éppen feleségével vacsorázott az asztalnál, midőn valaki az ablakon vadászfegyverrel belőtt a szobába. A golyó Farkas szemébe fúródott, úgy hogy reggelre meghalt. A gyilkost, a kiben egy haragosát sejtik a szerencsétlen embernek, nyomozzák. Az alsótanyán pedig Németh József 20 éves legényt verte félholtra régi haragosa. A gyilkost letartóztatták. Németh haldoklik.”
„Az élelmiszerek megdrágulása ellen”
A Friss Újság híre:
„Felmerült az aggodalom, hogy az élelmiszerek ára nagyon meg fog drágulni. Bár az ország hőven el van látva élelmiszerekkel és az elfogyasztottak pótlásáról a legszélesebbkörű gondoskodás történt, mégis számolni kell egyes elárusítók kapzsiságával. Kivételes törvények azonban jogot adnak a hatóságnak, hogy maga állapítsa meg az élelmiszerek árát, nehogy azokat az elárusítók felsrófolják. Hogy ez intézkedések megtehetők legyenek, a polgármester felhívta a közélelmezési ügyosztályt, hogy hívja össze az élelmezési bizottságot és tegyen előterjesztést arra nézve, hogy a budapesti polgárságot lehetőleg megkíméljék a fenyegető drágaságtól. Az ügyosztály megtette az intézkedést.”
„Bányászok katasztrófája”
A Pesti Napló rövidhíre:
„Dortmundból táviratozzák, hogy bányakatasztrófa történt kedden Mongedeben. Az egyik bányában tűz támadt 5 a munkásoknak már nem volt idejük a menekülésre. Azt hiszik, hogy tizenöt bányász pusztult el a tűzben. Eddig hat holttestet hoztak ki a bányából.”
„Züllés útján”
Az Újság beszámolója:
„Ismert alakja volt a főváros társadalmi életének évekkel ezelőtt Lipthay Béla, a ki nap-nap után lovagias ügyeivel beszéltetett magáról. Később egy aszfaltgyárnak lett a budapesti képviselője, de ebben a dús javadalmazásit állásban sem becsülte meg magát. Alig múlt el nap, hogy botrányt-botrányra ne csinált volna, végre is kénytelen volt állásától megválni s ez időtől fogva folyton züllött.”
„A múlt év végén már annyira sülyedt, hogy kabátlopásokra adta magát. A múlt év deczember 22-én Nagy Károly felöltőjét, ez év február 1-én Tasi Ernő dr. felöltőjét, február 28-án Kovács Béla felöltőjét az Emke-kávéházból, márczius 5-én Mahnievitz Dezső dr. felsőkabátját a Baross-kávéházból s végül még egy kabátot lopott.”
„A detektívek hosszas megfigyelés után jöttek rá, hogy Lipthay kabátlopásokból tartja fenn magát. A lakásán megtartott házkutatás alkalmával találtak még kávéházi szalvétákat is nála. Lipthayt márczius 10-én letartóztatták s azóta fogva is van. A büntető törvényszék mára tűzte ki Lipthaynak több-rendbeli lopási bűnügyében a főtárgyalást Kreyzell dr. biró elnöklete alatt.”
„A tárgyalás elején Lipthay védője utalt arra, hogy a sértettek nem jelentek meg s kérte a tárgyalás elnapolását s egyúttal védenczének szabadlábra helyezését. A védő kéréséhez Aranyitzky dr. királyi ügyész is hozzájárult, a bíróság azonban a tárgyalás elnapolása mellett megtagadta a vádlott szabadlábra helyezését, azzal az indokolással, hogy ilyen közveszély idején többrendbeli bűncselekménynyel vádolt egyént szabadlábra helyezése merénylet volna a társadalom ellen.”
„A Kossuth Lajos-utcai villamos ügye”
A Pesti Napló fővárosi híre:
„A tanács mai ülésében jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a helyettes polgármester a városi villamos vasút részére ideiglenes építési engedélyt adott a Kossuth Lajos-utcai vonalba beágazólag létesítendő Veres Pálné-utcai összekötő vágány és a Hadnagyutcai végállomás létesítésére. A városi villamos vasút bejelentette a tanácsnak, hogy ezt az építkezést július 27-én megkezdte, vagyis hogy az építkezést a közúri vasút építkezésével együtt fogják foganatosítani.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Felgyújtották az Eureka Hotelt a lázadó bányászok tegnap
- 10 kivégzés, ami nagyon félresikerült tegnap
- Csupán néhány dollárral a zsebében érkezett meg az Egyesült Államokba Galamb József tegnap
- Sport és diplomácia: Fülöp herceg látogatása Magyarországon tegnap
- SZAVAZZ A LIGETBUDAPEST.HU-RA AZ „ÉV HONLAPJA" PÁLYÁZATON! tegnap
- A hímzett kárpit, ami Hódító Vilmos dicsőségét hirdeti tegnap
- Több ezer ember vesztét okozta a londoni szmogfelhő tegnap
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága tegnap