Így nézett ki a dúsgazdag bronzkori harcos arca
2016. október 13. 10:59
Egy kincsekkel megpakolt, délnyugat-peloponnészoszi sírban, közel 3500 éven át nyugodott egy dúsgazdag bronzkori harcos, míg a régészek tavaly nyáron rá nem bukkantak. A szakértők most arcrekonstrukciós vizsgálatokat végeztek el rajta. Az elemzésekből kiderült, hogy a – kutatók által jóképűnek nevezett – mükénéi vagy minószi harcosnak széles arccsontja, szögletes állkapcsa és igen vaskos, erős nyaka volt.
Korábban
A sírban talált, elefántcsontból készült jelvényén látható griffmadárról „griffharcosnak” elnevezett mükénéi/minószi arcának rekonstrukciója igen nehéz feladatnak bizonyult, magyarázta Tobias Houlton, az arcrekonstrukció egyik legnagyobb szaktekintélye, aki a johannesburgi Witwatersrand Egyetem munkatársával, Lynne Schepartz-cal működött együtt.
A 30-35 éves korában, Kr. e. 1500 körül élt férfi koponyája meglehetősen rossz állapotban maradt fenn. „Az arcának középső részén, az orr és szemüregeknél számos repedés és súlyosabb törés alakult ki az elmúlt évezredek során” – magyarázta Houlton a Discovery Newsnak. „Mielőtt belefogtunk a munkába, igencsak bizonytalanok voltunk abban a kérdésben, hogy a koponya alkalmas-e az arcrekonstrukcióra” – tette hozzá.
Ahhoz, hogy a legpontosabban fel tudják „térképezni” a bronzkori harcos egykori arcát, az ún. Manchester-módszert alkalmazták. Speciális kendőt helyeztek a megboldogult arcára, aminek segítségével nem csupán a csontvastagságra, hanem a szemek, fülek és az orr alakjára, méretére és helyzetére, valamint a száj elhelyezkedésére is következtethettek. Ám a sérülések nem tették lehetővé, hogy a szem és az orr környéki területeket pontosan rekonstruálhassák.
Hogy a hiányosságaikat kompenzálhassák, ötven, 25-35 éves mai görög férfi arccsontját vették górcső alá, és egy átlagos sablont alakítottak ki. „Ez a populáció áll a legszorosabb kapcsolatban a harcossal” – mondta Houlton. Hozzátette: az egyéb jellegzetességek, mint például a bőr- és a hajszín meghatározásához DNS-re lett volna szükség, így ezekre a többi mükénéi és a minószi leletek alapján következtettek. „Számos adatot, régészeti leletet hasonlítottunk össze és elemeztünk, a frizura stílusát például a mükénéi falfestmények alapján formáztuk meg” – mondta Schepartz.
A „griffharcos” másfél méter mély, 120 centiméter széles és 245 centiméter hosszú sírját a peloponnészoszi Püloszban található Nesztór-palota közelében fedezték fel. A legendás Nesztór király egyike volt azon uralkodóknak, akik az Illiász szerint hatalmas támadást indítottak Trója ellen. „A sír nem a királyt és még csak nem is az apját, Néleuszt rejtette. Számításaink szerint korban megelőzte őket mintegy két-három évszázaddal” – mondta Sharon Stocker, aki felfedezte a harcost 2015 nyarán.
Az igen gazdag sírmelléklet, köztük egy gyönyörű véséssel díszített gyűrű alapján a kutatók úgy vélik, a harcos a püloszi uralkodói elit tagja volt abban az időben, amikor a mükénéiek lerohanták a minószi civilizációt, részben átvéve a kultúrájukat. Egyelőre nem tudni, hogy a férfi melyik kultúra tagja volt, bár ez az összeolvadások miatt talán sohasem derül majd ki.
A 2015. nyári felfedezés a második világháborút követő időszak egyik leginkább figyelemreméltó görögországi lelete. A 3500 éve háborítatlanul nyugvó harcos körül több mint kétezer tárgyra, többek között egy elefántcsont markolatú bronzkardra, aranyláncokra, arany markolatú tőrre, ametisztból, jáspisból, achátból, aranyból készült ékszerekre, különböző tálakra, korsókra (mind fémből készült), elefántcsont fésűkre, valamint számos fegyverre bukkantak. A szárnyait széttáró griffmadarat ábrázoló elefántcsont jelvény az elhunyt lába között feküdt egy bronztükör társaságában. A szakértők kiemelték, hogy a számos csecsebecsét, ékszert, tükröt minden bizonnyal az istennőknek szánt ajándékként kell értelmeznünk, míg a fésű arra a korabeli szokásra utal, hogy a csaták előtt a katona rendbe szedte kócos hajkoronáját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Csődöt mondott a a római hadszervezet a hadrianopolisi csatatéren
- Még bűnözőknek is menedéket nyújtottak az ókori Róma katakombái
- Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap