Sztyeppei nomádok lehettek az első kannabiszkereskedők 5000 évvel ezelőtt

A Jamnaja-kultúrához tartozó csoportok mintegy 5000 évvel ezelőtt léptek be Európába a mai Ukrajna és Oroszország területén - olvasható a Discovery News cikkében. A kutatások szerint magukkal hozták a metallurgiához és a pásztorkodáshoz köthető alapvető ismereteket, valamint az indoeurópai nyelvek potenciális elterjesztőit is bennük tisztelhetjük. Egy átfogó régészeti és paleokörnyezeti vizsgálatnak köszönhetően – amely során a kutatók többek között kenderszálakat és pollent vizsgáltak Európa- és Kelet-Ázsia-szerte –  kiderült, ők voltak az első transzkontinentális kenderterjesztők is.

A Német Régészeti Intézet, valamint a berlini Freie Universität kutatói szerint a növényt nem Kínában vagy valahol Közép-Ázsiában használták és háziasították először, mint azt korábban gyakran feltételezték. Kiderült, Európában és Kelet-Ázsiában szinte pontosan ugyanakkor, 10 200-11 500 évvel ezelőtt, vagyis a korai holocén idején kezdték el termeszteni. Tengwen Long, Mayke Wagner, Pavel Tarasov és kollégáik a Vegetation History and Archaeobotany nevű folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.  

Az emberek gyógyszerként, élelmiszer-alapanyagként, valamint kötél- és textilalapanyagként is használták a növényt, de pszichedelikus hatást kiváltó tulajdonságaiért is alkalmazhatták. Bár Nyugat-Eurázsiában rendszeres használták a kendert, Kelet-Ázsiában csak viszonylag kevés lelet szól korai alkalmazásáról. A bronzkor hajnalán, 5000 évvel ezelőtt azonban a kannabiszt egyre szélesebb körben kezdték el használni Kelet-Ázsiában is. A kutatók szerint ez összefügghetett az eurázsiai sztyeppén keresztül zajló népvándorlással. 

A Jamnaja-kultúra népei, valamint "szomszédjaik", többek között a Botaj-kultúrához tartozó csoportok (akik egyes feltételezések szerint először háziasítottak lovat, és hatalmas távolságok megtételére voltak képesek a sztyeppén), transzkontinentális kereskedelmi hálózatot alakítottak ki, amely egészen a Gansu-folyosóig (vagy Hexi-folyosóig) ért. Ez az út néhány évezreddel később a selyemút része lett. 

Tengwen Long paleontológus szerint a kender a pénz megjelenése előtt, a cserekereskedelem időszakában ideális cserealapnak számított. A régészeti lelőhelyeken talált elszenesedett kaszattermések, valamint kenderégetés nyomai arra utalnak, hogy a marihuánafogyasztás gyakorlatát a Jamnaja-kultúrához tartozó csoportok terjeszthették el Eurázsiában, igaz, feltételezhetően csak szertartások alkalmával lélegezték be a jellegzetes illatot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról