Hét híres magyar sors, amelyet a trianoni béke alakított
2020. június 4. 13:59 Múlt-kor
A trianoni katasztrófa minden magyar számára nagy törést jelentett, azonban különösen igaz volt ez a békediktátumban megállapított határokon túl élő, illetve oda kötődő honfitársaink esetében. Voltak köztük művészek és politikusok, akik befolyásukkal próbáltak alakítani a helyzeten, és voltak köztük olyanok is, akik az igazságtalan béke elszenvedését követően váltak tetteikkel híressé. Az alábbiakban hét híres magyar sorsot mutatunk be. Hogyan élték meg ők a békét, és hogyan alakította az későbbi életüket?
Korábban
Áprily Lajos (1887-1967)
A későbbi József Attila-díjas költő és műfordító, Jékely Zoltán édesapja Brassóban született, iskoláit Parajdon, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron végezte, majd 1909-től Nagyenyeden tanított.
Tanárként kezdte publikálni verseit is, emiatt vette fel az Áprily álnevet 1918 tavaszán. Költeményeit több erdélyi lap megjelentette, és tagja volt az országos Kisfaludy Társaság mellett az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és a marosvásárhelyi székhelyű Kemény Zsigmond Társaságnak is.
Áprily Lajos
A trianoni békét követően is tevékeny szereplője maradt az erdélyi irodalmi életnek, 1923-tól franciát is tanított. 1926-tól Kolozsváron oktatott, ettől az évtől rendezték Marosvécsen az erdélyi magyar írók találkozóit is, amelyek első alkalmain részt is vett.
1929-ben nagy megrendülést váltott ki Budapestre költözése, itt tíz éven át a Baár-Madas Leánynevelő Intézetet igazgatta, azonban több alkalommal is visszalátogatott Erdélybe.
1943-ban a zsidótörvények elleni tiltakozásképpen nyugdíjba vonult, és a Visegrád melletti Szentgyörgypusztán telepedett le.
Hosszú ideig csak fordított, az 1950-es években kezdett el újra verseket kiadni. Három nappal nyolcvanadik születésnapja előtt hunyt el a hárshegyi szanatóriumban.
Költészete mellett kitűnt számos különböző nyelvről (főként német, orosz és román) végzett műfordításaival is, amelyek e műfaj remekei közé tartoznak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20