Ma adják át az Olof Palme-díjat
2005. január 28. 12:57
Stockholmban január 28-án adják át az Olof Palme-díjat három orosz emberi jogi aktivistának: Ludmila Alekszejevának, Szergej Kovaljovnak és Anna Polikovszkajának, a csecsenföldi háború bírálóinak.
A közügyek terén kifejtett tevékenységért járó Palme-díj alapításáról a miniszterelnök özvegye és a svéd szociáldemokrata kormány 1986-ban, Olof Palme meggyilkolása után három nappal határozott. Az alapítványt (teljes nevén: Palme Alapítvány a nemzetközi megértésért és a közös biztonságért) végül 1987-ben hozták létre. Az 50 ezer dollár értékű díjat a nemzetközi megbékélést előmozdító személyiségek kaphatják. A díjat a Palme Alapítvány képviselői évente ítélik oda, s rendszerint Palme születésnapja (január 30.) körül, január végén adják át.
Olof Palme |
2005-ben az oroszországi demokratikus fejlődés elősegítéséért három orosz emberi jogi aktivista veheti át a díjat megosztva, mindhárman Oroszország csecsenföldi háborújának bírálói: Ludmila Alekszejeva (1996 óta a moszkvai Helsinki-csoport elnöke és tagja az orosz államfő mellett működő emberi jogi bizottságnak), Szergej Kovaljov (Oroszország első csecsenföldi háborújának egyik leghangosabb bírálója volt) és Anna Politkovszkaja (újságíró, a csecsenföldi háborúról való tudósításával vált közismertté). A díjazottak "az emberi jogokért vívott hosszú harc befolyásos jelképei Oroszországban" vallják a Palme Alapítvány képviselői.
Olof Palme két alkalommal, 1969-1976-ig, majd 1982-1986-ig volt Svédország miniszterelnöke. Életműve a nemzetközi politikában is maradandó. A Szocialista Internacionálé alelnökeként minden igyekezete a világ tűzfészkeinek felszámolására irányult. Az ő nevét viselte a leszerelés előmozdítására 1980-ban alakult nemzetközi Palme-bizottság. 1986. február 28-án éjjel Stockholmban merénylet áldozata lett. A tettes és az indíték azóta is ismeretlen.
(Panoráma - Tóth Ágnes, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap