Ma adják át az Olof Palme-díjat
2005. január 28. 12:57
Stockholmban január 28-án adják át az Olof Palme-díjat három orosz emberi jogi aktivistának: Ludmila Alekszejevának, Szergej Kovaljovnak és Anna Polikovszkajának, a csecsenföldi háború bírálóinak.
A közügyek terén kifejtett tevékenységért járó Palme-díj alapításáról a miniszterelnök özvegye és a svéd szociáldemokrata kormány 1986-ban, Olof Palme meggyilkolása után három nappal határozott. Az alapítványt (teljes nevén: Palme Alapítvány a nemzetközi megértésért és a közös biztonságért) végül 1987-ben hozták létre. Az 50 ezer dollár értékű díjat a nemzetközi megbékélést előmozdító személyiségek kaphatják. A díjat a Palme Alapítvány képviselői évente ítélik oda, s rendszerint Palme születésnapja (január 30.) körül, január végén adják át.
Olof Palme |
2005-ben az oroszországi demokratikus fejlődés elősegítéséért három orosz emberi jogi aktivista veheti át a díjat megosztva, mindhárman Oroszország csecsenföldi háborújának bírálói: Ludmila Alekszejeva (1996 óta a moszkvai Helsinki-csoport elnöke és tagja az orosz államfő mellett működő emberi jogi bizottságnak), Szergej Kovaljov (Oroszország első csecsenföldi háborújának egyik leghangosabb bírálója volt) és Anna Politkovszkaja (újságíró, a csecsenföldi háborúról való tudósításával vált közismertté). A díjazottak "az emberi jogokért vívott hosszú harc befolyásos jelképei Oroszországban" vallják a Palme Alapítvány képviselői.
Olof Palme két alkalommal, 1969-1976-ig, majd 1982-1986-ig volt Svédország miniszterelnöke. Életműve a nemzetközi politikában is maradandó. A Szocialista Internacionálé alelnökeként minden igyekezete a világ tűzfészkeinek felszámolására irányult. Az ő nevét viselte a leszerelés előmozdítására 1980-ban alakult nemzetközi Palme-bizottság. 1986. február 28-án éjjel Stockholmban merénylet áldozata lett. A tettes és az indíték azóta is ismeretlen.
(Panoráma - Tóth Ágnes, Sajtóadatbank)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 20:20
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 18:05
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 16:05
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 15:05
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben 11:20
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait 09:05
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez tegnap
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására tegnap