Nyolcszáz éves környezetszennyezés Kanadában
2004. január 29. 09:00
Egy kanadai tudóscsoport szerint Észak-Amerika élővilágát még az őslakosok természetközeli életmódja is súlyosan befolyásolta évszázadokon át.
Korábban
New York lakói nagyjából ugyannyit szemetelnek, mint 100 évvel ezelőtt, ám a szemét összetétele radikálisan megváltozott a szerves hulladék javára, mely az üvegházhatásért felelős gázokat bocsát ki.
Egy arc a sarkokról
130 éve született minden idők legnagyobb sarkkutatója, Roald Amundsen, aki egyetlenként járt mindkét sarkon, és hajózott végig mindkét átjárón.
Bálnacsontból épített eszkimó ház maradványai |
A három egyetem szakértőiből verbuvált tudóscsoport egy sarkvidéki sekély tó üledékében talált bizonyítékot az ökológiai egyensúly korai megbomlására.
A tó fenekéről vett üledékminták mikroszkópos vizsgálata alapján kiderült: az egykor kristálytiszta tó azért iszaposodott és hínárosodott el, mert az Alaszkából idevándorolt inuit őslakosok évszázadokon át a tó partján darabolták fel az elejtett bálnákat és fókákat.
Az állatok rothadó csontjai és egyéb maradványai bemosódtak a ma is névtelen kis tóba, és évszázadokon át szennyezték annak vizét és fenekét. A tudósok szerint a tó még ma sem nyerte vissza eredeti állapotát, jóllehet az inuitok 1600 táján elhagyták a területet.
"Teljesen elképedtünk, amikor megértettük, mekkora szennyezést tud okozni akár egy 50-60 fős kisközösség is" - mondta Douglas a kanadai napilapnak. A történeti ökológia szakértője azt is elmagyarázta, hogy a sarkvidék különösen alkalmas az éghajlat változásának és az emberi tevékenység hatásainak kutatására. Ennek az az oka, hogy ökológiai rendszere rendekívül érzékeny, hiszen a sarkvidéki fajok roppant nehezen bírnak csak a zord időjárási körülményekkel.
Eszkimó bálnavadászat napjainkban |
A régészek ugyanakkor nehezen tudják csak meghatározni a tóparti település korát, hiszen a szokásos C-14 módszer a tengeri állatok csontjából készült tárgyaknál nem működik - állítja Robert McGhee, a Gatineau-i Museum of Civilization munkatársa. A Douglas vezette tudóscsoportnak más módszerhez kellett folyamodnia: a tó üledékében lévő ólom mintegy 800 évig tartó radioaktív bomlását követték nyomon. "Ez csakugyan jobb módszer" - vélekedett McGhee.
A Queen's University tanára, John Smol szerint "az eszkimók természetközeli életmódja ugyan részét képezte az ökológiai rendszernek, de jócskán meg is változtatta azt".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap