Kémelhárítók „rendszerváltása"
2014. október 1. 10:09 Müller Rolf
Az 1989-es év történetének elbeszélésekor bevett módszer a korabeli állambiztonság fennmaradt dokumentációjára támaszkodni, az eseményeket a szervezet nézőpontjából láttatni. Az esetek többségében szinte kizárólag csak egy, a rendszerváltás után „főbűnösnek” kikiáltott részlegre, a belső ellenzékkel foglalkozó III/III. Csoportfőnökségre irányul a figyelem. Szakítva az ilyesfajta hagyományokkal, az alábbi sorokban a kádári titkosszolgálat kevésbé ismert területéről, a kémelhárításról lesz szó.
Korábban
A III/II. szervezete és vezérkara
A kémelhárítástól ‒ nagy általánosságban ‒ a korszak alkonyán sem vártak el mást, mint a korábbi évtizedekben: vagyis a nyugati kémek felderítését, leleplezését, félrevezetését az országhatárokon belül, illetve úgynevezett „támadólagos” formában külföldön. A feladatlistában újat talán csak a fokozódónak ítélt terrorveszély kiiktatása jelentett. A munkát országosan a Belügyminisztérium III/II. Csoportfőnöksége koordinálta tizenhárom osztállyal és egy önálló alosztállyal. A központi apparátus szakirányításával az egyes rendőr-főkapitányságokon is működtek kémelhárítók, sőt mondhatjuk, hogy a belső reakció ellen dolgozó III/III-asok mellett az ő tevékenységük képezte a budapesti/vidéki állambiztonsági munka dandárját (hozzájuk képest a hírszerzők, a titkos technikákat alkalmazó figyelők, a lehallgatók, a levélellenőrzők jóval kisebb létszámban, a katonai elhárítók pedig egyáltalán nem képviseltették magukat a területi szerveknél).
Nem véletlen tehát, hogy a főkapitányságok III/II-es beosztottainak reszortja igen sokrétű volt: ők végezték az illetékességi területükön élő azon külföldiek ellenőrzését, akikről feltételezték, hogy kémtevékenységet folytathatnak (tudósítók, ösztöndíjasok, kutatók, oktatók, mérnökök), és szemmel tartották a lakosság olyan csoportjait, amelyek kémszervezetek potenciális bázisaként jöhettek szóba (például a német ajkúak, a görög emigránsok). Mindezeken túl biztosítaniuk kellett a hadiipari és egyéb titkos objektumok (magyar és szovjet katonai egységek, kormányobjektumok) környezetét, a vasúti közlekedést, a postát, továbbá az államtitok-védelmet. Megfigyelték az amnesztiával hazatért ellenséges tevékenységgel gyanúsíthatókat, vagyis az úgynevezett Központi Kémelhárítási Adattárban szereplő beutazókat. Megelőző jellegű „operatív védelmet” biztosítottak a kiutazóknak, illetve feladataik közé tartozott az országban tartózkodó külföldiek és a magyar állampolgárok közötti „gyanús kapcsolatok” felderítése.
A cikk folytatását keresse a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- A konkurenciától tartó színházak nem akartak cirkuszt a fővárosba 19:05
- A Patyomkin legénysége előre hozta lázadását a kukacos étel miatt 17:05
- Idén már 199. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált 14:20
- A magyar animáció a kiemelt témája az idei Budapesti Klasszikus Film Maratonnak 11:20
- Tudósítóként és hadvezérként is páratlan volt Éber Nándor tevékenysége 09:50
- 1956 óta a legnagyobb spontán tömegmegmozdulás volt a falurombolás elleni tüntetés 09:05
- Engedéllyel hagyhatta csak el a fővárost a jobbágysorból kikerült Táncsics Mihály tegnap
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért tegnap