Nyilvánosak Churchill titkos iratai Palesztináról
2004. szeptember 28. 09:02
Titkosított levéltári anyag került nyilvánosságra Angliában, melyből kiderül: a brit miniszterelnök alkut akart kötni a szaúdi királlyal.
A brit országos levéltár nemrég újabb iratok titkosságát oldotta fel. A dokumentumokból kiderül, hogy a kormány 1971-ben 50 000 fontért megvásárolhatta volna Winston Churchill hagyatékát. Huszonöt évvel később, az állam és a Sir Winston hagyatékát gondozó megbízottak közti hosszas huzavona után a John Major vezette kormány nem kevesebb, mint 12 és fél millió fontért vette meg az egykori miniszterelnök személyes iratait.
A kormány annak idején azzal érvelt, hogy a milliónyi oldalra rúgó irattömeg jó része állami tulajdon, míg a Churchill-család a cambridge-i Churchill College-ben szerette volna elhelyezni a dokumentumokat. Sir Burke Trend államtitkár 1971-es, Churchill volt magántitkárának, Sir John Colville-nek írt levelében az olvasható: az államnak "nincs arra pénze", hogy az iratokat megvásárolja.
Más iratok a Palesztina jövőjéről folytatott titkos tárgyalásokról szólnak. Egy 1943-as, a Gyarmatügyi Hivatalból származó irat tanúsága szerint Churchill arra akarta rávenni Ibn Szaud szaúdi királyt, legyen segítségére abban, hogy Palesztinát a zsidóknak adják. Cserébe 20 millió angol fontot ígért és azt, hogy egy újonnan létrehozandó arab konföderáció vezető hatalma Szaúd-Arábia lehet.
Miután az amerikaiak tudomást szereztek Churchill titkos tárgyalásairól a későbbi izraeli elnökkel, Chaim Weizmann-nal, Anthony Eden külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a kormányfőnek. Churchillnek írt levelében Eden így fogalmazott: "Nem tudom, Dr. Weizmann-nak menyire van felhatalmazása, hogy az Ön nevében beszéljen, de kissé aggódom a Washingtonban ennek kapcsán keletkező zavarodottság miatt."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap