Buda felszabadul az oszmán uralom alól

2004. szeptember 4. 12:24

A Oszmán Birodalom magyarországi területeinek a visszafoglalására több kísérlet is történt, ezek azonban rendszerint kudarcba fulladtak. 17. század közepén az Oszmán Birodalom már szinte minden tekintetben jelentős hátrányba került az európai hatalmakkal szemben. A hanyatlás megállítására a század közepén a két Köprülü, Mehmed nagyvezír és fia, Ahmed tett kísérletet. Növelték az állam bevételeit, fejlesztették a hadsereg fegyverzetét. A katonai és közigazgatási reformok azonban a régi alapokon nyugodtak. A bajok fő forrását jelentő merev és fejlődésképtelen társadalmi és gazdasági struktúra megváltoztatása már meghaladta erejüket. A birodalom hadserege így is hatalmas erőt képviselt. Kara Musztafa nagyvezír azonban túlbecsülte ennek lehetőségeit, amikor közvetlenül Bécs ellen intézett támadást. A Bécset ostromló török haderő ugyanis a kahlenbergi csatában 1683. szeptember 12-én súlyos vereséget szenvedett. Az osztrák fővárost Ernst Rüdiger Graf von Starhemberg védte, míg a felmentő sereg, amelyet Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly, Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Bádeni Lajos vezetett megérkezett. Az oszmán veszteségek rendkívül súlyosak voltak, ráadásul a vereség lélektanilag is teljesen szétzúzta a törökök harci morálját. A Bécs alatti győzelem összefogásra kényszerítette a keresztény államokat, 1684-ben megalakult a Szent Liga, és Franciaország is bejelentette semlegességét, így a Habsburg Birodalom nyugati határai biztonságban voltak. Az 1684 őszén Buda ellen indított első támadás azonban kudarba fulladt, mivel nem kellően készítették elő az ostromot. Két évvel később került sor az egykori főváros újabb visszaszerzésére. A 12-14 000 főre becsült védősereg élén Abdurrahman pasa felkészült a támadásra. Buda 1686. évi ostroma a törökellenes felszabadító háború egyik legnagyobb katonai vállalkozása volt. Minden korábbinál nagyobb erőt mozgósítottak. A csapatok összlétszáma mintegy 90 000 főt tett ki. A tüzérség 250 lövegből állt. Ezen felül 12 000 mázsa (600 t) lőport, 4800 mázsa ólmot, majd 270 000 darab ágyúgolyót, bombát és 84 000 darab kézigránátot szállítottak a helyszínre. A vár körül nagyon erős sáncrendszert építettek ki. A budai vár ostroma a hagyományoknak megfelelően, a Víziváros bevételével kezdődött, amely június 24-én este meg is történt. A harcok nagyon sok emberáldozatot követeltek. A 75 napos ostrom alatt fokozatosan őrölték fel a várvédők haderejét, és a felmentő sereg felett is sikerült győzelmet aratni. Sokat nyomott a latban, hogy július 22-én felrobbant a törökök lőporkészlete. (Ekkor pusztult el a középkori palota nagy része.) A végső, mindent eldöntő roham szeptember 2-án délután indult. Abdurrahman pasa a mai Hess András tér környékén halt hősi halált. Buda visszavétele után megindulhatott az oszmán haderő fokozatos kiszorítása az ország többi területéről.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról