A szovjetek állították pályára a Nap első mesterséges bolygóját
2021. január 2. 08:46 MTI
62 éve, 1959. január 2-án bocsátották fel a Szovjetunióban, a bajkonuri űrrepülőtérről a holdkutató szondasorozat első darabját, a Luna-1-et.
Korábban
Az első holdrakétát egy Vosztok-2 típusú, háromlépcsős hordozórakétával lőtték fel. A Luna-1 volt az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, s végleg elhagyta a Föld körzetét.
Feladata az volt, hogy megközelítse a Holdat, s a magával vitt eszközökkel vizsgálja a kozmikus sugárzást, a napszelet, a mikrometeoritokat, az interplanetáris anyagot és a Hold mágneses terét.
A Luna-1 január 3-án 113 ezer kilométerre a Földtől egy patron segítségével nátriumfelhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére.
Az így keletkezett gázfelhőt 3 percen keresztül lehetett megfigyelni, különösen jól látszott az Indiai-óceán térségéből, s jó lehetőséget nyújtott a csillagászoknak az űreszköz nyomon követésére.
A felbocsátástól számított 34 óra múlva, január 4-én az űreszköz megközelítette a Holdat, s mintegy 6 ezer kilométernyire elrepült mellette.
Mivel a sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, a Föld és a Mars között Nap-körüli pályára állt, ezzel a Nap első mesterséges bolygója lett, 450 napos keringési idővel.
A hírkapcsolatot a Luna-1-gyel 62 órán keresztül, a Földtől 597 ezer kilométerig sikerült fenntartani, a kémiai akkumulátorok kimerülésével a kapcsolat január 5-én megszűnt.
A Luna-1 töltöttrészecske-méréseiből derült ki, hogy a Föld külső sugárzási övezetének elhelyezkedése erősen függ a naptevékenység mértékétől, s ennek hatására alakulnak a földi magnetoszféra külső részeiben uralkodó viszonyok is.
A Luna-1 információinak köszönhető az a felfedezés is, hogy a Holdnak nincs mágneses tere, s így a napszél, a Nap által kibocsátott erős ionizált plazmasugárzás a bolygóközi űrön keresztül közvetlenül éri a Földet.
A szovjet holdszonda-sorozatnak 1959 és 1976 között összesen 24 tagját indították el, közülük elsőként a Luna-2 érte el égi kísérőnk felszínét 1959. szeptember 13-án.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- Többször kerültek életveszélybe a Földet vitorlással megkerülő Fa Nándorék
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre
- Rengeteget jelentett a Fradi-pálya az Aranylabdával jutalmazott Albert Flórián számára
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét
- Eredetileg kerékpározónak készült az első magyar futballista, Gillemot Ferenc
- A Városliget mellé tervezték a Hungaroringet, de végül Mogyoródra került a száguldó cirkusz
- A pályán és a pályán kívül is gentlemannek bizonyult Billy Wright
- Saját tervezésű dresszben úszta át első nőként a La Manche csatornát Gertrude Ederle
- Tíz dokumentumfilm a magyar sport legendáiról
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap