A kipusztulás szélére sodort több növényfajt is a viktoriánus páfránymánia
2018. május 30. 18:47 Múlt-kor
Minden korszaknak megvan a maga őrülete, amely izgalomban tartja az embereket szabad óráikban. Nem volt kivétel ez alól a viktoriánus Anglia sem, amelynek asszonyai a páfrányokban találták meg igazi szenvedélyüket.
Korábban
A korban leginkább páfrányláz – vagy a növény latin neve alapján Pteridomania – névre keresztelt jelenség gyökerei 1828-ra nyúlnak vissza, amikor is egy londoni botanikus, Nathaniel Bagshaw Ward azzal szembesült, hogy az angol főváros levegője már annyira szennyezetté vált, hogy páfrányai sorra elpusztulnak a kertjében. Ward megoldást keresett a problémára és észrevette, hogy az üvegedényekbe helyezett palánták szépen tudnak növekedni.
A sikeren felbuzdulva készített is egy speciális, zárható üvegládát, amelynek aljára földet helyezett. A Ward-láda névre keresztelt alkotás lényegében a történelem első terráriuma volt, amelyet Ward elsősorban arra használt, hogy angliai növényeket küldjön ausztrál kollégáinak úgy, hogy azok túléljék a hosszú utat. A tudományos praktikussága mellett a ládának azonban volt egy másik tulajdonsága is, nevezetesen, hogy szép volt, így kiváló díszítőelemként szolgálhatott egy lakás belsejében is.
A Ward-ládák valósággal letarolták Angliát és néhány éven belül szinte már mindenki páfrányokat nevelgetett otthonában. A növények iránti rajongást a botanikusok sem mulasztották el kihasználni, így például Ward egyik kollégája és barátja, George Loddiges egy képes katalógust adott ki, amelyből az újdonsült kertészek kedvükre válogathattak a Loddiges által kínált mintegy 80 egzotikus páfrányfajta közül.
A páfrányokhoz persze nem csak vásárlás útján lehetett hozzájutni, hanem elég volt kimenni a természetbe és begyűjteni a tetszetős növényeket. A páfránygyűjtés elsősorban a nők kedvelt hobbijává vált, akik valóságos páfrányvadász-partikat rendeztek ismerőseik meghívásával. A természetben való bandukolás valószínűleg azért volt különösen népszerű az asszonyok körében, mert ilyenkor nem kellett tartaniuk magukat a viktoriánus Anglia szigorú társadalmi szabályaihoz.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A Pteridomania kifejezést a kor egy népszerű írója, Charles Kingsley alkotta meg, aki egyik könyvében így írt az új őrületről: „Lányaitok talán már el is kapták az elterjedt pteridomaniát és páfrányokat gyűjtenek és vásárolnak. Közben pedig kiejthetetlen növényneveken civakodnak, amelyek minden újonnan vásárolt páfrány esetében mások és mások.”
A növények népszerűsége gyorsan túllépett a terráriumok falain és a páfrányok formavilága kedvelt díszítőmotívummá is vált. A levelek feltűnnek az ekkoriban készült edényeken, ruhákon és még a sírköveken is. Bár a páfrányláz elsősorban Angliát érintette, a század második felére már Egyesült Államokban is jócskán voltak követői.
Az ártatlannak tűnő hobbi komoly veszélyeket is rejtett magában. Több eset is előfordult, amikor egy-egy merész páfrányvadász a halálba zuhant, miközben egy magas sziklán talált különleges növényt igyekezett begyűjteni. Az igazi veszély azonban magukra a növényekre leselkedett, ugyanis a tömeges páfrányvadászatok több növényfajt is majdnem teljesen kipusztítottak. Az ír Killarney-páfrány például még napjainkban is védett növénynek számít a 19. században elszenvedett veszteségei miatt.
A páfránymánia pusztító hatásait már a korban is észlelték, ahogy Anglia egyre súlyosabb páfrányhiánnyal volt kénytelen szembenézni. Egy Nona Bellairs nevű írónő még javasolta is, hogy a vadászatot szabályozó rendelkezések mintájára alkossanak páfránytörvényeket is a népszerű növények megóvása érdekében. Erre végül nem került sor, ugyanis a század végére, mint ahogy az általában lenni szokott, teljesen lecsengett a páfrányláz.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/b8d0664cfdfb8ed4c61340070190f4c8.gif)
![III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek / 10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században](/ih0Ax/label/.cut-640x400/771.jpg)
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Élete végéig a szellemi függetlenségre törekedett Rotterdami Erasmus tegnap
- Egészségi állapota miatt hagyott fel a szobrászkodással Amedeo Modigliani tegnap
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg tegnap
- Megváltozott néven működik tovább a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes tegnap
- Tovább bővült a Magyar Zene Házának tehetséggondozó programja tegnap
- Negyven tonna aranyat és ezüstöt rejtett az elsüllyedt spanyol hajó roncsa tegnap
- Metaélmény és kapitális bukások a Kudarc Múzeumában tegnap
- Zenésznemzedékek sorát inspirálta George Gershwin egyedi stílusa 2024.07.11.