Korábban titkosított kísérleti atomrobbantások felvételeit hozták nyilvánosságra

Mindmáig az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen ország, amely élesben, háború során is bevetett nukleáris fegyvereket, amikor 1945-ben atombombát dobtak két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A támadások legalább 100 ezer emberéletet követeltek közvetlenül, és további tízezrek haltak meg a fegyverek okozta sugárbetegségben. A Japán Birodalom világháborús kapitulációját kikényszerítő bombák, a „Little Boy” és a „Fat Man”, azonban csak a kezdetet jelentették hidegháborús fegyverkezési versenyben, amelynek során az Egyesült Államok és a Szovjetunió újabb és újabb, egyre pusztítóbb erejű bombákat fejlesztett ki. A kísérletek során pedig mindkét ország számos tesztrobbantást is végrehajtott.

A San Francisco mellett működő, nukleáris kutatásokkal foglalkozó Lawrence Livermore Nemzeti Kutatóközpont nemrégiben nyilvánossá tett 63 restaurált, korábban titkosított felvételt, amelyen az Egyesült Államok által végrehajtott kísérleti atomrobbantások láthatók. A videók között megtekinthetjük többek között az 1962-ben, Kiribati szigetei mellett végzett, „Harlem” névre keresztelt tesztrobbantást, valamint a „Tesla” fedőnév alatt végrehajtott kísérletet, amelyre 1955-ben, a nevadai sivatagban került sor.

Az Atlasobscura cikkéből kiderül, hogy a felvételek nyilvánosságra hozatala egy már öt éve folyó projekt része, amelynek célja, hogy digitalizálják és ezáltal megőrizzék a hidegháború legforróbb szakaszában készült videókat. Greg Spriggs, a kutatóközpont egyik munkatársa elmondta, hogy becslések szerint 10 ezer felvétel készült az 1945-1962 között végzett amerikai tesztrobbantásokról, amelyek közül eddig nagyjából 6500-at sikerült eddig megtalálni. Ezek közül 750 titkosítását oldották most fel, és ezek közül került fel az internetre az említett 62 felvétel.

Spriggs szerint az archív felvételek digitalizálása azért is fontos, mert azok hamarosan teljesen szétbomlanak majd és használhatatlanná válnak. „Amikor kinyitottuk a videó szalagokat tároló dobozokat, erős ecetes szag áradt belőlük, amelynek oka, hogy a filmtekercsekből ecet válik ki lebomlásuk során. Mivel ezt a folyamatot nem lehet megállítani, ezért életbevágó hogy azokat minél előbb digitális formába is átmentsük a későbbi kutatások számára” – mondta a kutató.

Aki szeretné megtekinteni a nyilvánosságra hozott felvételeket, az a Kutatóközpont Youtube csatornáján megteheti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült