Tízezer évvel ezelőtt élt őseink is ehettek zabkását

A Bristoli Egyetem kutatói a Szahara líbiai részének két lelőhelyén talált több mint száz edénytöredéket vizsgáltak meg. A Nature Plants című folyóiratban ismertetett eredmények szerint az edényekben egy sor különböző növényt dolgozhattak fel őseink - írta a BBC News. A szakemberek mindezt a leleteken talált olajos maradványok szénizotóp-arányait megvizsgálva állapították meg. Az edények legalább négyezer évvel korábbról származnak, mint hogy a területen kialakult volna a növénytermesztés és a mezőgazdaság.

Richard Evershed, a tanulmány egyik készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a Szahara térségében hajdanán teljesen másképpen használták a korai edényeket, mint a világ más részein. Az edényeket később állati eredetű termékek feldolgozására használták. "Ez a legkorábbi ismert közvetlen bizonyíték a növényfeldolgozás gyakorlatára a világon. Az eredmények szerint a korai észak-afrikai vadászó-gyűjtögető népek nagyon sokféle növényt fogyasztottak, köztük gabonaféléket és magokat, leveles, valamint vízinövényeket" - fogalmazott Julie Dunne, az egyetem munkatársa.

A Szahara hajdan zöld szavanna volt, tele tavakkal és folyókkal. Nagytestű állatok, többek között vízilovak és elefántok lakták. Dunne szerint a hőálló edények feltalálása jelentősen kiszélesítette az evésre alkalmas növények palettáját, hiszen olyanok is elérhetővé váltak, amelyek korábban ehetetlenek, vagy épp mérgezőek voltak.

Az edénytöredékek mellett talált köveket valószínűleg őrlésre használták, ami azt sugallja, hogy a gabonafélékből lisztet készíthettek. A kutatók szerint az is lehet, hogy hosszú ideig forralták a gabonaféléket egyfajta zabkását készítve, amellyel átvészelhették a húsmentes időszakokat. Az edényeket kétszer találták fel az emberi történelem során: egyszer 16 ezer évvel ezelőtt Kelet-Ázsiában, majd mintegy 12 ezer évvel ezelőtt Észak-Afrikában.

A korai emberek először gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkozhattak, amelyek puhák és könnyen emészthetőek voltak. A növények fás részeit később megperzselhették a tűzön, hogy ehetőbbé tegyék őket. Az edények megjelenésével és a növények megfőzésével aztán sokkal ehetőbb, vagy épp kevésbé mérgező táplálékot tudtak nyerni. A megfőzött növényeket megőrizhették későbbi felhasználásra, valamint a csecsemők etetésére is alkalmasak lehettek, aminek következtében a babák már nem függtek annyira az anyjuktól, így a nők több gyereket tudtak szülni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• A karácsonyi ünnepkör végét jelzi vízkereszt napja 
• Valóban karácsonykor született Jézus? 
• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia