Amikor a Szahara még tele volt élettel – gyönyörű őskori barlangrajzok a sivatagból
2016. szeptember 15. 13:16
8-11 ezer évvel a világ jelenlegi legkiterjedtebb sivatagának keleti széle – ahol ma olykor évek telnek el egyetlen csepp eső nélkül – telis-tele volt zöldellő növényekkel és állatok ezrei lakták e a földet. A mai Szudán, Líbia és Egyiptom határán lévő Gilf Kebir és Djebel Uweinat hegységek területét vadász- és pásztorközösségek tucatjai népesítették be. Az egykori őslakosok lenyűgöző sziklafestményeket hagytak maguk után, amelyeket 2011-ben a prágai Károly Egyetem Bölcsészkarának Cseh Egyiptológiai Intézete által szervezett expedíció keretében kutatták át. A Martin Frouz cseh fotográfus által készített, meseszép fotókat a budapesti Cseh Nagykövetség kiállítótermében mutatták be.
Korábban
Juraj Chmiel, a Cseh Köztársaság budapesti nagykövete, aki egyetemistaként maga is Afrika-tanulmányokat folytatott, köszöntő szavai után Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója mondott pár szót a Miroslav Bárta vezetésével zajló öt évvel ezelőtti expedícióról. Gilf Kebir (Nagy Fal-hegység) és Djebel Uweinat hegységek a mai Szudán, Líbia és Egyiptom határán találhatók. Igen nehéz megközelíteni őket, elmondása szerint jelenleg, 2016-ban talán nem is sikerülhetne eljutni e vidékre az aktuális politikai helyzet miatt.
A holocén földtörténeti kor elején (Kr. e. 9-6 ezer körül) a ma kopár, víztelen kősivatagban lévő hegységeket – amelyeket a britek második világháborús, rozsdásodó járművei színesítenek – vadász- és pásztorközösségek népesítették be, a zöldellő dombokon pedig nyájak legelésztek. Az ősemberek nyomai ma is láthatók, mégpedig a gyönyörűen kivitelezett barlangfestményeiknek köszönhetően.
A világszerte egyedülállónak számító, ásványi és növényi eredetű festékek segítségével megrajzolt ábrákon emberi és állati alakok mellett (legtöbbször a háziasított szarvasmarha fordul elő), tenyérlenyomatok is megfigyelhetők. Az első alkalommal Almásy László által leírt ősi lenyomatok páratlan részletességgel megmaradt vonalai nagyrészt a mennyezeten találhatók. Olykor az ősi művésznek kötélhágcsón kellett elereszkednie, hogy művét elkészíthesse.
A cseh expedíció tagjai gondosan átkutatták és dokumentálták a sziklafestményeket. A barlangokban található, egyiptomi istenekre hasonlító rajzok és a számunkra sokszor igen nehezen megfejthető események alapján a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az egyiptomi vallás egyes pillérei ezen a vidéken születtek meg.
Martin Frouz cseh fotográfus inspiráló fényképein azonban nem csupán az őskor mai lenyomatai tükröződtek, képet kaphattunk egy modern afrikai expedíció mindennapjairól is: például amikor a terepjárók sofőrjei átvedlettek szerelőbe vagy éppen szakácsnak álltak, és a sivatag közepén álltak neki lepényt sütni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.