Öt ok, amiért a kora középkor nem is volt annyira sötét
2016. november 18. 16:20
A „sötét középkor” gondolata elsőként a nagy itáliai költő, Francesco Petrarca műveiben tűnt fel, és a mester a latin irodalom ókori görög és római műveltség óta megfigyelhető hanyatlásával kapcsolatban használta. A kifejezés később általánosabb jelentést nyert, és a Római Birodalom bukásától nagyjából az ezredfordulóig tartó időszakban (korábban olykor az egész középkorra vonatkoztatták az elnevezést) a kulturális fejlődés területén megfigyelhető megtorpanás leírására használták. A történészek azonban – különösen az utóbbi években – megkérdőjelezik ennek a kifejezésnek az igazságtartalmát. A kora középkor valójában nem volt sötétebb vagy barbárabb a korszak többi századánál, és ugyanúgy számos gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai változás jellemezte ezt a kort is. A History.com több érvet is egybegyűjtött ennek igazolására.
Korábban
Elfogultság az ókori Róma iránt
Róma bukásával a birodalom egykori területeinek többségén germán törzsek vették át a hatalmat, amelyek az ókori római hagyományokkal szemben saját értékrendszerük érvényesítésére törekedtek. A „sötét középkor” kifejezés azért is terjedhetett el széles körben, mert a korabeli írásos források szerzői Szent Jeromostól kezdve Tours-i Gergelyen át Bede Venerabilisig erősen elfogultak voltak a római korral szemben. Igaz, hogy olyan találmányok, mint a római cement eltűntek, és az írni és olvasni tudók aránya is magasabb volt az ókori Rómában, de nem szabad elfeledni, hogy Petrarca, a kifejezés meghonosítója az ókori görög és római civilizációt az emberi nem csúcsteljesítményének tartotta. Érthető módon, ám – legalábbis részben – igazságtalanul, a „régen minden jobb volt” jegyében utasították el tehát sokan az ezt követő korszakot.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap