Tényleg csak alkoholt ittak az emberek a középkorban?

Az anyák igyanak bort!

Ha egy gyors pillantást vetünk a középkori levelekre és krónikákra, csak néhány utalást találhatunk arra nézve, hogy az emberek a középkorban vizet ittak – annál többet azonban arról, hogy sört vagy bort. Ez persze nem meglepő, manapság is kevesen vannak, akik dicsérik az őket vendégül látó házigazdát, ha egy jó pohár vízzel kínálja meg őket, mondjuk, bor helyett – érvel a Medievalist szerzője.

Bár a középkori emberek ritkán írtak a víz szeretetéről, ebből nem következik az, hogy ne is ittak volna. Számos forrástípus által nyerhetünk betekintést a középkori vízfogyasztás rejtelmeibe. A középkor századai során orvosi szövegek és egészségügyi kézikönyvek sokaságában jegyezték fel a tiszta forrásból származó ivóvíz jótékony hatásait. Paulosz Aiginitész 7. századi bizánci orvos például arról értekezett, hogy „az összes dolog közül a vizet használják a legtöbbet mindenféle étrendben. Szükséges tudni, hogy a legjobb víz íz- és szagmentes, a legnagyobb élvezetet nyújtja ivás közben és ránézésre is tiszta.”

Számos feljegyzés található arra nézve, amikor valakinek vízivást javasoltak, vagy azt, hogy a vizet öntse hozzá egy másik italhoz. A 12-13. században írt Regimen sanitatis Salernitanum amellett érvel, hogy a hűsítő forrásból történő ivás remekül oltja a szomjat, de az esővíz még ennél is jobban. Ebéd mellé a kézikönyv azonban bor fogyasztását javasolta, mivel a vízről úgy tartották, lehűti a gyomrot. Eközben egy 15. századi olasz szerző az anyáknak azt javasolta, hogy tartózkodjanak a hideg víz megivásától, mivel az nem tesz jót a magzatnak, így jobban teszik, ha folyadékbevitel gyanánt bort fogyasztanak.     

Középkori városokhoz kapcsolódó forrásokban szintén felhívták a figyelmet a vízivás, valamint a helyi vezetők azon erőfeszítéseinek fontosságára, amelyek révén biztosították a nép vízhez való hozzáférését. Leon Battista Alberti, a neves reneszánsz építész, a De re aedificatoria című munkájában megindokolta, miért fontos, hogy a városok ivóvízellátása biztosítva legyen: úgy vélte, a városiaknak nemcsak az ivás, mosás, és kertművelés, a tímárok, valamint a ványolók munkájának megkönnyítése érdekében van szükségük nagy vízmennyiségre, hanem azért is, mert egy váratlan tűzeset esetén az ivási célra félretett jobb minőségű víz mellett a maradékot oltási célokra lehet felhasználni. 

1. Az anyák igyanak bort!
2. Michelangelo veseköve

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye