20 ezer éves barlangrajzokat találtak Spanyolországban
2015. március 18. 08:30
Észak-Spanyolországban, a Kantábria autonóm közösség területén fekvő Aurea-barlangban a paleolitikum korából származó festményeket fedeztek fel spanyol barlangászok.
Korábban
Az ősi alkotásokra Manel Llerasm, a helyi barlangász klub vezetője bukkant feleségével, Raquel Hernándezzel, majd a felfedezésről értesítették a Kantábriai Prehisztorikus és Régészeti Múzeumot (MUPAC). A múzeum szakemberei jelenleg vizsgálják a területet, így azt - megelőzve az esetleges károkozást - egyelőre lezárták a barlangászok elől.
Szakértők szerint a barlangfestmények a pre-magdaléni kultúra termékei, s nagyjából 20 ezer évesek. A fenti képen is látható festmény egy absztrakt művészeti alkotás, vörös okkerral készült, amit az ősember ujjhegyével vitt fel a falra. A barlang bejárata melletti festmények mára gyakorlatilag eltűntek, de az Aurea mélyén kiváló állapotban őrződtek meg.
Az ősember művészetét a francia Henri Breuil abbé osztotta két szakaszra. A perigord-i iskola 32-30 ezer éve kezdődött, ekkor jelentek meg a barlangokban azok a görbe vonalak, amelyekből az állatok körvonalai bontakoztak ki. Az állatsziluetteket később fekete vagy vörös festékkel töltötték ki. Bár az állatok mozgása természetes, a szarvak csavart perspektívájúak, tehát az állat oldalról, a szarvai szemből láthatóak. Ezen iskola csúcspontját és utolsó szakaszát jelölik a világhírű lascaux-i barlangrajzok.
A magdaléni ciklus mintegy 17 ezer éve alakult ki és az i. e. 10. évezredig tartott. Ekkor az ősember a pontos részletkidolgozás mellett a tér érzékeltetésére is törekedett, a csavart perspektíva csökkent, és egyre ritkábban fordult elő. A figurák kompozícióvá rendeződtek, megjelentek a szimmetrikus állatcsoportok. A magdaléni ciklus legismertebb alkotásai az Altamira-barlang és a Niaux-barlang, illetve a Rouffignac barlangrajzai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen 2024.10.04.
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát 2024.10.04.
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai 2024.10.04.
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg 2024.10.04.