Civilek védik Egyiptom örökségét

„A zűrzavaros hatalomváltások során a kairói Egyiptomi Múzeumból történő műkincslopások szerencsére nem tartottak sokáig, ami azonban nem a hatóságoknak, a rendőrség vagy a minisztériumok közreműködésének köszönhető, hanem egyiptomi fiatalok, diákok tömegeinek, valamint a Régiségek Legfelsőbb Tanácsa fiatal ellenőreinek mondhat köszönetet a világ, ők védték meg a múzeumot, a karnaki templomot és az alexandriai könyvtárat is. A rablók éppen hogy a rendőri állományból kerültek ki, ám az egyiptomi nép megmentette örökségét” – mondta Viktor Solkin, az Egyiptológusok Nemzetközi Szövetségének egyik tagja.

Elmondása szerint a helyzet még stabilnak tűnt, amikor 2011 decemberében a Régészeti Minisztérium irányítása az elismert szakember, Mohamed Ibrahim kezébe került, ám Mohamed Murszi államfő új minisztert, a Muszlim Testvériség lelkes tagját, Ahmed Asát nevezte ki a tárca élére. Innentől kezdve a helyi lakosok könnyen megszerezhették a piramisok közelében lévő területeket, mondván, fogytán vannak a temetői helyek, s szükségük van ezekre a helyszínekre, ahol napokon belül illegális ásatások indultak. A dahsúri régészeti területet fiatal egyiptomiak kezdték el ellenőrizni, akik több bejelentést tettek a hadseregnél; a katonák végül bevonultak a régészeti zóna határai közé, hogy megakadályozzák az egyiptomi nép egyedülálló örökségének további fosztogatását.

A közelmúltban a helyi maffia képviselői buldózerekkel hatoltak be a régészeti övezetekbe, s III. Ramszesz templomának maradványait kezdték elhordani, mivel a közelben egy új kereskedelmi üzletközpontot terveztek felhúzni. Ezt végül szintén sikerült megakadályozniuk az egyiptomiaknak, akik egyszerűen lefeküdtek a földre, s nem hagyták dolgozni a munkagépeket.

Nem jobb a helyzet a Fajjúm-oázisban található Abusir al Melek nekropolisznál sem. A halottak városát még i. e. 3200 körül, azaz a fáraók uralmának megszilárdulása előtt hozták létre, s egészen az i. sz. 7. századig állt fenn. A nekropolisz az újabb rezsimeknek köszönhetően fokozatosan elvesztette jelentőségét, de még így is kevés olyan terület található a világon, amely a történelem bizonyos korszakait ennyire leképezi.

Monika Hanna, a kairói Amerikai Egyetem fiatal egyiptológusa a kritikus helyzet ellenőrzése végett fiatal egyiptomiakból, régészekből és történészekből álló csoportot szervezett. A kutató számtalanszor kapott már értesülést olyan esetekről, amikor bandák régészeti emlékek kirablására készültek, szervezkedései nyomán azonban több bűncselekményt is sikerült megakadályozni. Hanna nincs egyedül, ugyanis több városban és faluban is alakultak hasonló szervezkedések, amelyek átvették az emlékek őrzésének feladatát, mivel a nemrégiben megbuktatott Murszi vajmi keveset tett védelmük érdekében.

„Irak, Líbia, Tunézia, Szíria… mind forrongó ország, azonban Egyiptom az egyetlen, amelynek népe az utcákra megy, hogy kéz a kézben óvja kulturális kincseit. Úgy vélem, ez az egyik legkézzelfoghatóbb jele annak, hogy e nép virágzó jövő előtt áll” – mondta Solkin.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig