Varázserőt tulajdoníthattak az egyiptomi lábujjgyűrűnek
2013. július 8. 13:27 MTI
Rézötvözetből készült, rejtélyes lábujjgyűrűt találtak régészek két, több ezer éves egyiptomi csontvázon az amarnai ásatási helyszínen. A feltárást végző kutatók tudomása szerint most először fedeztek fel ókori - több mint 3300 évesre becsült - tetemeken hasonló, lábon hordott rézgyűrűket.
Korábban
A kutatók úgy vélik, hogy az érintettek még életükben viselték a szokatlan "ékszereket", azt azonban nem tudták még megfejteni, vajon varázshatást reméltek-e tőlük, vagy csupán divatból díszítették a lábukat. Az előbbit támaszthatja alá, hogy az egyik csontváznak azon a lábán - a jobbon - találták meg a gyűrűt, amely többszörös törés nyomait mutatja. A tetem egy 35-40 éves férfié lehetett.
A maradványokra Ahet-Aton ókori egyiptomi várostól - mai nevén el-Amarna - délre, egy temetőben bukkantak. A település rövid ideig Egyiptom fővárosa volt. A XVIII. dinasztiabeli Ehnaton fáraó alapította Aton, a Napkorong tiszteletére, akinek kultuszát igyekezett kizárólagossá tenni. A fáraó halála és reformjai bukása után a város elnéptelenedett. (Ahet-Aton jelentése: "Aton fényhegye" vagy "Aton horizontja".)
Anna Stevens, az amarnai ásatási program igazgatóhelyettese a LiveScience tudományos hírportálnak küldött e-mailes nyilatkozatában kifejtette, hogy a középkorú férfi a lábán elszenvedett törések miatt iszonyatos fájdalmaktól szenvedhetett életében. Combcsonttörése ráadásul rosszul forrt össze, ami bizonyosan fokozta kínjait. A rézgyűrűt jobb lábán viselte, ami arra utal, hogy gyötrelmeinek csökkenését remélte a fémtárgytól. "A be- vagy körülkötésnek nagy varázserőt tulajdonítottak az ókori Egyiptomban, márpedig egy fémgyűrű, amelyet hurokszerűen el lehetett helyezni a nyilalló végtagon, megfelelhetett a célnak" - magyarázta a kutató.
Azt viszont teljes homály fedi, hogy a másik, 2012-ben feltárt csontváz tulajdonosa miért húzott gyűrűt a lábára. A maradványokból nem lehet egészségi állapotára következtetni, és egyelőre a nemét sem tudták megállapítani. A csontvázakat nem mumifikálták, hanem szövetanyagokba és gyékényfonatokba csavarták be őket. Felfedezésük előtt mindkét sírhelyet felbolygatták sírrablók.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
Stevens tájékoztatása szerint egyikőjük sem lehetett gazdag ember, hiszen nem engedhették meg maguknak, hogy sziklába vájt sírboltba helyezzék el földi maradványaikat. Feltehetően az amarnaiak többségéhez hasonlóan a város valamelyik tisztviselőjének a szolgálatában állhattak: munkájukért cserébe alapvető ellátásban részesültek - főleg gabonaadag formájában -, és az előkelőség villájához csatolt kis lakóépületek egyikében laktak. Korábban már találtak gyűrűt egyiptomi múmia lábujján, de az aranyból készült, és egy karnaki pap, Hornedjitef viselte 2200 évvel ezelőtt. Múmiája a British Museumban látható.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap