Gyerekbántalmazás az ókorban
2013. május 29. 18:46
Fizikai erőszak nyomát viselte magán egy 2-3 év körül elhunyt gyermek, akit az egyiptomi Dakhla-oázisban temettek el – jelentették régészek, akik szerint ez lehet a gyermekbántalmazás legkorábbi példája a történelemben, s az első ismert eset az ókori Egyiptomban.
Korábban
A több mint ötszáz hőforrással rendelkező, sártéglából épült házakkal és középkori romokkal büszkélkedő oázis Egyiptom fővárosától, Kairótól 720 kilométerre délnyugatra található. A néhány ezer lelket számláló ókori település, Kellisz lakói temetkeztek ide abban az időben, amikor Egyiptom a Római Birodalom fennhatósága alatt állt, a kereszténység elterjedőben volt, de a tradicionális egyiptomi vallások még tartották magukat. A helyszín egyike az egyiptomi Nyugati sivatag hét oázisának, és a neolitikum óta lakott, ezért régóta a régészek érdeklődésének középpontjában áll – fejtette ki Sandra Wheeler, a Közép-floridai Egyetem bioarcheológusa.
Az archeológusok a kelliszi 2. temetőben a korai keresztény temetkezési gyakorlatra találtak példát. Jellemző, hogy a gyermekeket nem különböző sírokba temették, hanem egy helyre, ami szokatlan gyakorlatra vall – fogalmazott Wheeler. A kutató közölte: a radiokarbonos vizsgálatok megerősítették, hogy a temető i.sz. 50 és 450 között volt használatban.
Mikor a szakemberek megpillantották az 519. sorszámú temetkezési helyet, eleinte semmi szokatlant nem láttak benne; csak később, a homok eltávolításakor látták, hogy a gyermek karcsontjai el vannak törve. A leletegyüttesnél röntgensugaras, szövettani és izotópvizsgálatot végeztek, s több törést is azonosítottak: a felkarcsontnál, a bordánál, a medencénél és a hátnál.
A törések formáját megvizsgálva, s azokat a vonatkozó szakirodalommal összevetve a kutatók megállapították, hogy a gyermeket a karjánál fogva ragadhatták meg és erőszakosan rázhatták, míg a többi – a gerincnél és a bordánál keletkezett – törést más, vélhetően egy közvetlen ütés okozhatta. A régészek nem tudják, hogy pontosan miért hunyt el a gyermek, de elképzelhető, hogy az utolsóba, a kulcscsonttörésbe halt bele.
Wheeler szerint eddig nem fordítottak túl nagy figyelmet a gyermekbántalmazás tanulmányozásának, ez lehet az egyik ok, amiért a régészeti feljegyzésekben csak elvétve fordul elő a jelenség. Eddig elenyésző esetre derült fény, Franciaországból, Peruból, illetve Angliából ismerünk egy-egy példát, és kizárólag a középkorból. Az közismert, hogy az egyiptomiak tisztelték a gyermeket, azt azonban nem tudjuk, hogy ebből a szempontból a római hódítás mennyiben formálta át az egyiptomi társadalmat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap