A levéltárban nincs nyoma Csatáry büntetőügyének

A napilap felidézi, hogy az egykori kassai gettóparancsnok csaknem 16 ezer zsidó deportálásában működött közre, és ezért ott őt halálra ítélték. Balassa Zoltán kassai történész szerint azonban Magyarországon is született ellene verdikt - a férfit szerinte húsz év börtönbüntetéssel sújtották -, de ennek egyelőre nincs nyoma.

A Népszabadságot Csízi István, a Magyar Országos Levéltár megbízott főosztályvezetője arról tájékoztatta, hogy a levéltár csupán a másodfokú jogszolgáltatási szervek - tehát a Népbíróságok Országos Tanácsa és a Népfőügyészség - iratait őrzi, ezek között pedig nem található Csatáry László büntetőügyére vonatkozó irat.

A lappal a Pécsi Törvényszék elnöke korábban közölte, hogy a verdiktnek ott nincs nyoma, a Kúria sem tud ilyen ügyről, és a megyei levéltártól ugyanezt a tájékoztatást kapták. Csatáryt nem találták sem az egyes büntetőügyeket rögzítő lajstromkönyvben, sem az eljárás alá vontak nevét tartalmazó névmutatókönyvben.

A napilap forrásai jelezték: a legvalószínűbb az lehet, hogy itthon Csatáryval szemben nem hoztak ítéletet. Ezt valószínűsíti, hogy a gettóparancsnok a jelenlegi Magyarország területén kívül követte el a háborús bűncselekményeket. Az sem tűnik életszerűnek - fogalmaztak a Népszabadság informátorai -, hogy egy Veszprémben elfogott háborús bűnöst Pécsett ítéltek volna el. Ennek a korabeli szabályok szerint sincs ésszerű magyarázata. Ennek ellenére szakértők további kísérletet tesznek arra, hogy a vélelmezett ügy nyomára bukkanjanak.

Balassa Zoltán a közelmúltban szerezte azt az információt, amely szerint az emberiség elleni bűncselekménnyel gyanúsított Csatáry Lászlót 1945 júniusában Veszprémben letartóztatták, majd nem sokkal később Pécsen húsz évi börtönbüntetésre ítélték.

A napilap emlékeztet arra, hogy Csatáry nem várta meg a felelősségre vonást, hanem Kanadába távozott, ahol 1955-ben állampolgárságot is kapott. Később kiderült, hogy bevándorlásakor hamis adatokat szolgáltatott a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, és emiatt megfosztották az állampolgárságától. Ezt követően 1997-ben önként elhagyta az országot: konzuli jogsegély keretében visszatért Magyarországra. A ma már 97 éves férfi ellen a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén tett feljelentést, és ellene - bár a bűnösségét tagadja - büntetőeljárás folyik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• Klapka Györggyel és Görgey Artúrral is vitába keveredett Dembinszky tábornok
• Hetvenkét évig szolgált a legsikeresebb osztrák hadvezér, Joseph Radetzky
• Máig számtalan kérdőjel lengi körül George Patton tábornok autóbalesetét
• A német katonákat is meglepte a Vörös Hadsereg kegyetlensége
• A finnek meglepetésszerű győzelmet arattak a szovjetek felett a kolbászháborúban
• Végigharcolta a 20. század nagy háborúit Adrian Carton de Wiart
• Nem várt következményekkel járt a Pearl Harbor-i támadás 
• Valósággal befagyott a németek Moszkva elleni támadása
• Rejtély, miért fordult vissza Hannibál Róma kapuja előtt