Csatáryt 1948-ban kötél általi halálra ítélték
2012. július 18. 18:35 MTI
Csatáry Lászlót, akit háborús bűntettek elkövetésének gyanúja miatt szerdán vett őrizetbe a Budapesti Nyomozó Ügyészség, 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, valamint 15 évre megfosztotta politikai jogaitól - mondta Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta a 97 éves Csatáry László ügyészségi-bírósági aktáját.
Korábban
"Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" - mondta a történész.
Balassa Zoltán közlése szerint a büntetőeljárási adatlapon a következő indoklás támasztja alá a bírósági döntést: "Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette. Politikai és nemzeti gyűlölet."
A vádiratban a vádakat 14 pontban sorolták fel. "A Csatáry-ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott, s a gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és gyermekeket személyesen is bántalmazta, tehát megrugdosta, megpofozta és megkorbácsolta őket" - mutatott rá a történész az ügyészségi iratok alapján.
"A vádirat egyik pontja szerint Csatáry László 1944 májusában például azt az utasítást adta beosztottainak, hogy a rend fenntartásakor a kard élét is használhatják, június elején pedig 300 olyan zsidót is deportáltatott, aki korábban valamilyen ok miatt kivételt kapott, így Csatárynak nem volt joga elvitetni őket" - ismertette a vádiratot Balassa Zoltán.
Leszögezte: az aktákban leírt esetek mind 1944 májusában, júniusában és később történtek. Arra a felvetésre - hogy a külföldi sajtó szerint Csatáry László kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták - Balassa Zoltán azt mondta, hogy ez az esemény nem szerepel az iratokban.
Arról, hogy Csatáry László 1944 tavaszán aktív szerepet játszott volna 15 ezer 700 zsidó Auschwitzba történő deportálásának megszervezésében, ahogy erről a nyugati sajtó írt, szintén nincs szó az aktákban.
Az ügy eredeti aktái, dokumentációja a kassai Állami Területi Levéltárban található. "Kikértem a Csatáry-akták másolatát, és áttanulmányoztam a dokumentumokat" - mondta a történész. Hozzátette: az iratokban az érintett mindenütt Csatáry néven szerepel, a külföldi sajtóban említett Csizsik-Csatáry név nem található az aktákban.
Hogy miért hiányzik a bírósági ítélet eredetije az aktákból, az nem derül ki az iratokból Balassa Zoltán szerint. "Megvan a június 8-ai bírósági tárgyalás jegyzőkönyve, amelyben az szerepel, hogy az ítéletet csatoljuk. Maga az ítélet azonban nincs ott, csak egy cikk a június 9-ei Vychodoslovenská Pravdából" - mutatott rá a Kassa múltját kutató történész.
A Kassai Járási Népbíróság tárgyalására Lom Ferdinand bíró elnökletével Csatáry László távollétében 1948. június 8-án Kassán került sor. Néhány újság korábban azt írta, nem tudni biztosan, hogy Csehszlovákiában vagy Magyarországon ítélték-e el Csatáry Lászlót.
Balassa szerint az iratokból az tűnik ki, hogy Csatáry László valószínűleg 1938 után érkezett Kassára, miután a város újra Magyarország része lett. A városból a szovjetek megérkezése előtt, 1945 januárjában a németekkel együtt távozott. Csatáry László rendőrségi alkalmazott volt Kassán, előbb állítólag az útlevélosztályon dolgozott, majd 1944 májusában a téglagyári gettó parancsnoka lett. Legmagasabb rangja százados volt.
Arra a kérdésre, vannak-e még élő tanúi a háborús, illetve a háború utáni kassai eseményeknek, Balassa Zoltán kifejtette: szlovák sajtóértesülések szerint, amelyek azután jelentek meg, hogy Magyarország tavaly ősszel az ügyet újra vizsgálni kezdte, Kassán az ügyészség még 15 tanút hallgatott ki, aki megerősítette az addig ismerteket. "Tudtommal ezt az anyagot is megkapta a magyar ügyészség" - jegyezte meg Balassa Zoltán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Hollandia régészeti leleteket adott vissza Egyiptomnak
- Három különböző arcot is kapott a rejtélyes körülmények között elhunyt Tutanhamon
- Városonként eltérő teremtésmítoszok jöttek létre az ókori Egyiptomban
- Teljesen el akarták törölni az egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó emlékét
- A szerelemért dobta el korábbi nevét és vallását Omar Sharif
- Isztambul bukása hozta el a Muszlim Testvériség felemelkedését Egyiptomban
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez 2024.10.03.
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására 2024.10.03.